Magyarból vizsgáznak hétfőn a diákok

A vizsgák mindkét szinten 240 percig tartanak. Középszinten az I. feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgázók a feladatlapon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.

A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő) ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete.

Az I. feladatlapban közölt szövegalkotási feladat lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása, a kettő közül a vizsgázó választ. E feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó. A dolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelyben egy műértelmező szöveg alkotását várják 150 perc alatt, az elvárható terjedelem 400-800 szó.

Az emelt szintű írásbeli szintén 240 perces. Az írásbeli szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A diákok egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez) kapcsolódik. A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó, a reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgatermenként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 28. időszakában 1183 helyszínen összesen várhatóan mintegy 110 700-an adnak számot tudásukról. A vizsgákat május 4. és június 29. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3197 érettségi vizsgabizottság működik közre.

Az írásbeli vizsgákat május 4. és 28., az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 7. és 14., a középszintű szóbeliket pedig június 18. és 29. között tartják.

Az érettségizők közül mintegy 73 400 végzős középiskolás ebben a vizsgaidőszakban teheti le az úgynevezett rendes érettségit. Rajtuk kívül – élve az érettségi rendszer lehetőségeivel – mintegy 37 300-an tesznek majd legalább egy tárgyból valamilyen típusú érettségi vizsgát. A jelentkezők várhatóan közel 401 400 vizsgát teljesítenek: mintegy 40 900-at emelt, 360 500-at pedig középszinten – közölte a hivatal.

A jelentkezők választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven teljesítendő tárgyakat külön számolva – 173 tárgyból tesznek középszintű, 94-ből emelt szintű érettségit. (Emelt szintű érettségi vizsga csak azokból a tárgyakból tehető, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők.)