A körözéseket adott ki az isztambuli és az izmiri főügyészség, de a rendőrségi művelet több mint a fél országra kiterjed. Az ügyészségek szerint a haderőbe beépülő gülenisták telefonon keresztül kommunikáltak a gyanúsítottakkal – közölte az Anadolu állami hírügynökség.
Az érintettek közül 181-en tagjai a fegyveres erők aktív állományának. A Sabah kormányközeli napilap úgy tudja, hogy a gyanúsítottak között tíz aktív állományú ezredes is van.
A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos török álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai beszivárogtak az állami szférába, így a haderő soraiba is.
A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés Törökországban két évvel a puccskísérletet követően is folytatódtak, az előállítások mindennaposak.
Binali Yildirim leköszönő török kormányfő csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a két éve tartó rendkívüli állapot hamarosan várható feloldásával Ankara terrorizmus elleni harca nem fog gyengülni.
Törökországban az elmúlt közel két év alatt több mint 159 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 77 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek.
Eddig – 150 tábornokot és több mint 4630 tisztet beleértve – a haderő legkevesebb 8570 tagját menesztették állásából a gülenista mozgalommal összefüggésben. A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is.
Nem áll le a török igazságszolgáltatás
Katonák és csendőrök ellen adtak ki elfogatóparancsot, az egykori tanárok ellen pedig a fővárosban, Ankarában, de a rendőrségi művelet mintegy 30 tartományt érint.
