BUX 43,888.02
+0.97%
BUMIX 3,783.8
-0.46%
CETOP20 1,824.74
0.00%
OTP 9,148
+2.44%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.49%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,560
+1.30%
RABA 1,125
-0.88%
-0.50%
0.00%
-0.66%
0.00%
-1.82%
0.00%
-0.37%
0.00%
-0.18%
OTT1 149.2
0.00%
-1.33%
MOL 2,930
+1.03%
+0.52%
ALTEO 2,760
-0.72%
0.00%
+0.23%
0.00%
0.00%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.68%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
+2.54%
-2.38%
0.00%
-0.77%
+5.71%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
0.00%
NAP 1,192
-3.09%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Az EP-ben kedden vitáznak, szerdán szavaznak Magyarországról

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a magyar jogállamisági helyzetről szóló, Judith Sargentini zöldpárti képviselő által összeállított különjelentésről lesz szó, amelyet a testület illetékes bizottságában korábban nagy többséggel elfogadtak.

A kedden délután 3 órakor kezdődő strasbourgi vitán Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz, aki hét percet kapott a felszólalásra az ülés elején.

Sargentini elmondta, hogy nagyon szoros szavazásra számít az EP-ben, mert bár képviselőtársainak túlnyomó többsége egyetért a jelentés megállapításaival, azonban a pártpolitika „közbeszólhat”, ugyanis a jóváhagyáshoz elengedhetetlen a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) legalább részleges támogatása.

A dokumentum elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. Ugyanakkor vita alakult ki arról, hogy a tartózkodás nem szavazatnak, vagy egyáltalán szavazatnak számít-e. A parlament jogi szolgálata hétfőn teszi közzé az erről szóló állásfoglalását.

Orbán Viktor beszél az EP egyik tavalyi plenáris ülésén Brüsszelben
Fotó: AFP / Dursun Aydemir / Anadolu Agency

A jelentés szerint fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű megsértésének, s ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítása Magyarországgal szemben. Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) elfogadott értékelés tervezetéhez a képviselőtestület alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi bizottsága is csatolta a véleményét.

A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsorolnak a magyarországi alkotmányossággal, a választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságának, illetve a kisebbségek, például a romák és a zsidók, vagy a menedékkérők jogainak területével, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is. A jelentésben egyebek mellett kitérnek arra is, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen, továbbá bírálták például a közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait is.

Judith Sargentini rámutatott, hogy a dokumentum olyan nemzetközi szervezetek értékelésein és bíróságok ítéletein alapul, melyeknek senki nem kérdőjelezheti meg a függetlenségét. A magyar kormány szerint azonban a szöveg „ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat, hazugságokat” tartalmaz.

Az Európai Parlament székhelye Strasbourgban. Kedden itt vitáznak majd a képviselők Magyarországról
Fotó: AFP PHOTO / FREDERICK FLORIN

A jogállamisági eljárás megindításának szakértők szerint ebben a fázisban inkább politikai, mintsem jogi jelentősége lenne. Ha az EP elfogadja, akkor a tagállami kormányokat tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy az országban csorbulnak az Európai Unió alapértékei.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén – végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat,

de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Ezt megelőzően még nem volt példa arra, hogy az Európai Parlament bármely tagország ellen kezdeményezze az eljárás megindítását. Lengyelország ellen a tavalyi év vége óta folyik a hetes cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek