Nem indít gazdasági lavinát a szavazás

Az Európai Parlament szerdán megszavazta a magyar jogállamiság helyzetéről szóló Sargentini-jelentést, így a többi nemzeti kormány előtt kell majd bizonyítani, hogy az európai értékek nem sérültek Magyarországon, mivel életbe lépett a hetes cikkely. A jelentés elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségére (minimum 376 igen szavazat) volt szükség, a tartózkodás nem számított szavazatnak.

Végül 448 igen, 197 nem, és 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter értelmezése szerint a dokumentum elfogadása a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja. Azt is megjegyezte ráadásul, hogy a döntés csalással született, mert az európai szerződések egyértelmű rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe.

Előrebocsátotta, hogy áttekintik a szükséges jogorvoslati lehetőségeket.

Gazdasági szempontból rövid és középtávon nagyobb mértékben nem lesz hatással Magyarországra a döntés a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézetének egyetemi tanára szerint. Magas István lapunknak kiemelte: a 2020-ig tartó uniós ciklusra nézve nem lehet anyagi vonzata e döntésnek.

A tekintetben viszont lehet negatív hatása, hogy a folyó elszámolásban hárommilliárd euró szabályos felhasználásáról még tart a vita, és az EP-döntés szigorúbb eljárást eredményezhet. Hozzátette, az egyik legfontosabb tényező az, hogy a hosszú távú kötvényhozamokban ne legyen elmozdulás, de egyelőre nincs is.

A Judith Sargentini által összeállított dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárás megindítását.

Ezt a jelentést korábban az EP illetékes szakbizottsága nagy többséggel jóváhagyta. A szerdai döntéssel az Európai Parlamenttől a nemzeti kormányok uniós törvényhozó testülete, az Európai Tanács asztalára kerül az ügy. Ott határidő nélkül döntenek arról, milyen formában foglalkoznak a kérdéssel. A tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, hogy van-e valós veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az alapértékei.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja