BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Egy korszakot zár le a német kancellár

Angela Merkel mintegy 30 év politizálás után bejelentette visszavonulásának időpontját. Ez idő alatt szinte mindent elért, amit egy politikus elérhet.

Az elmúlt napok tophíre volt a hazai és a nemzetközi sajtóban Angela Merkel német kancellár bejelentése, hogy

a mostani parlamenti ciklus lejárta után, 2021-től semmiféle politikai tisztséget nem vállal, még parlamenti képviselőként sem indul újra.

A német kancellár azt is kijelentette: ha esetleg előrehozott választásokat kell tartani Németországban, már akkor sem indul újra a tisztségért.

Szóvivő helyettesből pártelnök

Angela Merkel politikai pályafutása igen jelentős: karrierjét a német rendszerváltás évében, 1989-ben kezdte, amikor belépett a Demokratikus Ébredés (Demokratischer Aufbruch) nevű ellenzéki mozgalomba. Ennek később a szóvivője lett, majd a 1990-ben tartott NDK-s választás után Lothar de Maizière kereszténydemokrata miniszterelnök kormányának szóvivő-helyettese lett. Miután a Demokratischer Aufbruch még ebben az évben egyesült a CDU-val, Merkel automatikusan a kereszténydemokrata párt tagja lett.

Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke
Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber

Több vezető pozícióban is kipróbálhatta magát, először a Helmut Kohl vezette német szövetségi kormány ifjúsági és nőügyi minisztere volt, majd környezet-, természetvédelmi és a reaktorok biztonságáért felelős miniszterként dolgozott.

Mindeközben arra is ügyelt, hogy minél nagyobb befolyást szerezzen a CDU irányításában. Ennek köszönhetően betöltötte a párt elnökhelyettesi posztját (1991-1998), és 1993-tól egészen 2000-ig a párt mecklenburg-elő-pomerániai elnökeként tevékenykedett. Karrierje ezután valósággal kilőtt:

1998-ban a CDU főtitkárává nevezték ki, majd az 1999. novemberében kirobbant pártfinanszírozási botrányt felhasználva kiszorította Helmut Kohlt (akit egyébként sokan Merkel felfedezőjének tartanak) a párt irányításából. Ezután már nem volt megállás, 2000 áprilisában a szintén érintett Wolfgang Schäuble lemondása után a párt elnökévé választották 96 százalékos többséggel, amely tisztséget mindmáig birtokolja is.

Több ponton írta be magát a történelembe

Angela Merkelre nem csupán politikai ambíciói és felívelő pályafutása miatt érdemes figyelni. Ő ugyanis az első nő, aki 2005-ben a CDU/CSU szövetség kancellárjelöltjeként először kihívta Gerhard Schröder szociáldemokrata (SPD) kancellárt, majd pár hónap múlva, igaz, szoros versenyben, de le is mosta a választásokon. Merkel egyébként nem csak ezt az elismerést zsebelhette be akkor,

  • ő lett ugyanis az első keletnémet származású kancellár,
  • mint ahogyan elődeivel összevetve ő az egyetlen kancellárrá választott természettudós is.
  • Ráadásul munkája jelentős eredményt is hozott, miután először 2009-ben, majd 2013-ban, de 2017-ben is újraválasztották Németország kancellárjává.

    Sorra jöttek a pofonok

    Angela Merkel tehát összesen majd 30 éves politikai pályafutást tudhat maga mögött, amiből 13 évet töltött eddig Németország legmagasabb pozíciójában. Ebből kiindulva a visszavonulása érthető lenne, de ez nem ennyire egyszerű. A legutolsó tavaly októberi kancellárrá választása után csupán hat hónappal állt fel Németországban az új kormány.

    A kormányalakítás még soha nem tartott ennyi ideig Németországban,

    a tárgyalások körüli huzavona pedig jelentősen gyengítették a kancellárt is.

    Olyannyira, hogy a múlt vasárnapi választáson érkezett meg az újabb pofon, miután a CDU több mint ötven éve a leggyengébb eredményt érte el, de továbbra is messze a legnagyobb politikai erőnek mondható Hessenben. E mellé az sem volt jó hír Merkel számára, hogy a tartományban ugyan ellenzékben lévő, de szövetségi szinten pártjával együtt kormányzó Német Szociáldemokratra Párt (SPD) is súlyos veszteségeket szenvedett el, támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt.

    Fotó: AFP

    A választások utáni napon Angela Merkel egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy őt terheli a végső felelősség negyedik kormányának gyenge indulásáért, és változtatásokra van szükség. Eljött az ideje, hogy új fejezetet nyissunk – mondta. Merkel egyébként úgy véli, hogy a pártja irányításának átadásában „sokkal több a lehetőség, mint a veszély”, a célja a lépéssel az, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kormányon maradva újulhasson meg.

    Ez alapján nem meglepő, hogy a visszaesést az SPD-nél is a szövetségi kormánnyal szembeni elégedetlenségnek tulajdonították, így a CDU mellett ők is sürgetik, hogy a hesseni bukás tanulságaképpen változtassanak a berlini vezetés tevékenységén, összpontosítsanak a szakmai munkára és zárják le a politikai vitákat.

    Német lapok: a kancellár romokat hagy maga után

    A kancellári bejelentés után a német médiumok sorban hozták le értékelésüket a kialakult helyzetről. Ezekből az derült ki, hogy ugyan tiszteletreméltónak tartják Merkel lépését, ugyanakkor nincsenek túlzottan elragadtatva tőle, sőt azt sem tartják biztosnak, hogy a kancellár kitölti mandátumának idejét.

    A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap Búcsú részletekben című kommentárjában például kiemelte: „szokatlanul okos” döntés Angela Merkeltől, hogy nem ragaszkodik a pártelnöki és a kancellári tisztséghez. Ezzel véghezvihet egy „dupla mutatványt”, lehetőséget biztosít pártjának a megújulásra,

    kancellárként pedig nem külső kényszer hatására, hanem a saját maga által meghatározott körülmények között vehet búcsút a politikától.

    A Spiegel Online független hírportál Búcsú, első rész című írása szerint Angela Merkel döntése „esélyt” ugyan biztosít, „garanciát” viszont nem jelent arra, hogy „ezentúl minden jobb lesz a nagykoalícióban és a pártban”. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy „terve” beválik, és 2021-ig kancellár tud maradni. A CDU-nál is erősebben megviselt Német Szociáldemokrata Pártnál (SPD) ugyanis egyre inkább kétségessé válhat a kormányzás folytatása, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Uniónál (CSU) pedig új lendületet vehet az elnök, Horst Seehofer körüli vita.

    A ZDF országos köztelevízió A kancellár nagyságról tesz tanúbizonyságot, és tovább taktikázik című kommentárja szerint Angela Merkel olyan politikai nagyságról tett tanúbizonyságot, amellyel még Helmut Kohl néhai kancellár, a CDU egykori elnöke sem rendelkezett.

    A csatorna híradása szerint azonban „valószínűleg túl későn” hozta meg a döntését Merkel, és „romokat hagy maga után”.

    Ők lehetnek az utódok

    Angela Merkel távozásának hírére sorban érkeztek a bejelentések, hogy ki indulna a CDU elnöki székéért a párt decemberi kongresszusán. A pozícióra eddig hatan jelentkeztek be:

  • Friedrich Merz, egykor a CDU élvonalába tartozó politikus,
  • Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár,
  • Jens Spahn egészségügyi miniszter,
  • Andreas Ritzenhoff,
  • Jan-Philipp Knoop,
  • és Matthias Herdegen.
  • Közülük Friedrich Merz felbukkanása a legérdekesebb, aki 2000-től 2002-ig volt az akkor ellenzékben lévő CDU és a testvérpárt CSU közös Bundestag-frakciójának vezetője, vagyis a parlamenti ellenzék első számú politikusa. A pozíciót Angela Merkel vette át tőle, miután a CDU/CSU pártszövetség és Edmund Stoiber kancellárjelölt vereséget szenvedett a 2002-es Bundestag-választáson. A CDU konzervatív irányzatához sorolt Friedrich Merz frakcióvezető-helyettesként folytatta pályafutását, és egyre inkább alulmaradt a pártot a politikai közép felé terelő elnökkel, Angela Merkellel folytatott küzdelemben.

    Tisztségéről 2004-ben lemondott, visszavonult a politika első vonalából és a 2009-es választáson már parlamenti képviselői helyért sem indult.

    Mostani döntését hosszú mérlegelés és számos beszélgetés után hozta meg. Kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a CDU elnökeként mindent megtenne a párt „belső összetartásáért” és azért, hogy meg tudjon felelni a jövő kihívásainak.

    Elemzők mindenesetre konfliktusosként jellemzik Angela Merkelhez fűződő viszonyát, és azt valószínűsítik, hogy megpróbálja eltávolítani régi vetélytársát a kancellári tisztségből, ha megnyeri az elnökválasztást a CDU december 7-én Hamburgban kezdődő kétnapos tisztújító kongresszusán.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek