Blair, aki 1997-től 2007-ig töltötte be a kormányfői tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az általa alapított politikai elemzőműhely – Tony Blair Institute for Global Change – online fórumán csütörtökön közzétett tanulmányban kiemeli: az intézet által megbízott gazdasági szakértők számításai szerint ha megállapodás híján az EU-val folytatott brit a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszerére tér át – ami vámok megjelenését jelentené –,
a brit hazai össztermék (GDP) értéke 2030-ra 4,93 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet az akadálytalan kereskedelem folytatódása esetén arra az évre a brit gazdaság elérhetne.
A National Institute of Economic and Social Research (NIESR) nevű tekintélyes londoni gazdasági-társadalmi kutatóközpont szerint – amely Blair intézetének megbízásából a számításokat elvégezte – a Brexit ugyanebben az időtávlatban 4,13 százalékos GDP-értékveszteséget okozna abban az esetben is, ha az úgynevezett chequersi javaslatcsomag alapján sikerülne megállapodni az EU-val a jövőbeni kétoldalú kereskedelem feltételeiről.
Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
A konzervatív párti brit kormány által még a nyáron, a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciáján, Chequersben kidolgozott csomag egyik kulcseleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabályok kialakítását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az „kombinált vámtérséget” alkotna.
A csomag, amelyet egyébként sem az Európai Unió, sem a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora nem támogat, nem vonatkozik a szolgáltatások kereskedelmére.
Tony Blair intézete a Brexit várható hatásairól közzétett új tanulmányában azonban megállapította, hogy éppen ez okozná a legnagyobb veszteségeket, ugyanis
az utóbbi két évtizedben a brit exportnövekedés háromötödét a szolgáltatási szektor adta, és a szolgáltatások külkereskedelmében elért éves brit többlet megközelíti a 100 milliárd fontot (37 ezer milliárd forint), miközben az áruforgalomban 140 milliárd font a brit deficit.
Tony Blair a Thomson globális pénzügyi információszolgáltató csoport csütörtöki londoni fórumán, amelyen a jelentést személyesen is ismertette, kijelentette: mindezek alapján szükségesnek tartja újabb népszavazás kiírását a brit EU-tagságról. Hozzátette: ez azért is indokolt, mert – ellentétben a 2016-ban tartott EU-népszavazással, amelyen a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe – a választók most már látják, hogy a Brexit-tárgyalások kudarcba fulladtak, és látják azt is, hogy milyen egyéb opciók közül lehet választani.
Gordon Brown, Blair egykori pénzügyminisztere és közvetlen hivatali utódja, aki 2010-ig volt miniszterelnök, egy edinburghi politikai rendezvényen felszólalva kijelentette: meggyőződése, hogy lesz újabb népszavazás a brit EU-tagságról. Brown szerint ezt előbb-utóbb a választók fogják követelni, annak ellenére is, hogy sokan nem kedvelik az újabb, megosztó referendum gondolatát.
A konzervatív párti brit kormány rendre határozottan kizárja az újabb EU-népszavazás lehetőségét.
A brit bankok egy hard Brexitet is elviselnének
A Bank of England továbbra is úgy ítéli meg, hogy a brit bankoknak egy megállapodás nélküli kilépés esetén sem lenne szükségük pótlólagos tőketartalékra.
Ugyanakkor Tony Blair március végén is arról beszélt, hogy szerinte „még mindig nincs késő” a kilépési folyamat visszafordításához.
