May a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt tett rövid nyilatkozatában kijelentette: a kabinet „hosszú, részletes, szenvedélyes vita” után arra a kollektív döntésre jutott, hogy Nagy-Britannia fogadja el a dokumentumtervezetet és a majdani kétoldalú kapcsolatrendszert körvonalazó politikai nyilatkozatot.
A brit kormányfő szerint ez döntő jelentőségű lépés, és lehetővé teszi a megállapodás véglegesítését már a következő napokban.
Hozzátette: a kabinet döntése nem volt könnyű, de ez a döntés szolgálja a legjobban az Egyesült Királyság nemzeti érdekeit. Theresa May szerint ez legjobb megállapodás-tervezet, amelyet a Brexit-tárgyalásokon az Európai Unióval el lehetett érni.
A brit miniszterelnök szerint a Nagy-Britannia előtt álló választási lehetőségek egyértelműek. Az egyik választás ez a megállapodás-tervezet, amely teljesíti az EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás döntését – a referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt -, lehetővé teszi, hogy Nagy-Britannia visszaszerezze az ellenőrzést pénze, törvényei és határai felett, véget vet az EU-állampolgárok megkötések nélküli nagy-britanniai bevándorlásának, védelmezi a munkahelyeket, az ország biztonságát és az Egyesült Királyság unióját.
Fotó: MTI/EPA/Andy Rain
A másik választás ezzel szemben az, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót, vagy egyáltalán ki sem lép az EU-ból – hangoztatta szerda esti nyilatkozatában Theresa May.
A tervezettnél jóval hosszabb kabinetülésen született döntés korántsem jelenti a Brexit-folyamat végét, mivel a kilépési feltételekről szóló megállapodás-tervezetről – valószínűleg december első felében – a brit parlament is szavaz.
Ennek kimenetele egyelőre nem egyértelmű. A kormányzó Konzervatív Párt ugyanis a tavaly nyári előrehozott parlamenti választásokon a korábban jósolt fölényes győzelem helyett elvesztette addigi meglehetősen szűk alsóházi többségét is, és azóta a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erővel, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP) kötött megállapodás alapján, a DUP tízfős alsóházi frakciójának külső eseti támogatásával alátámasztott kisebbségi kormányzásra kényszerül.
Szerdán azonban a DUP több magas rangú politikusa, köztük Arlene Foster, a párt vezetője is kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a párt támogatni tudja-e a kilépési feltételekről szóló megállapodás-tervezetet, amelyről előző este jutottak egyezségre Brüsszelben a Brexit-tárgyalásokat folytató szakértői küldöttségek.
Mindemellett a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának képviselői is rendkívül elégedetlenek a tervezettel, annak ellenére, hogy szövegét a nap folyamán még nem ismerhették.
Közel hatszáz oldalas a tervezet
A tervezet egyik legsarkalatosabb pontja az, hogy a kétoldalú jövőbeni kapcsolatok feltételrendszerének életbe lépéséig egységes vámtérség jönne létre az Európai Unió és az Egyesült Királyság egésze között, vagyis Észak-Írország ugyanabba a közös vámtérségbe tartozna, mint Nagy-Britannia.
Ez a Brexit-tárgyalások egyik legnagyobb horderejű kérdésével, az Ír Köztársaság és Észak-Írország határának majdani ellenőrzésével áll szoros összefüggésben.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
A Brexit után ez a 499 kilométeres határszakasz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárává válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából is.
Az Európai Bizottság néhány hónapja előterjesztett javaslata értelmében úgy lehetne elkerülni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés visszaállítását, hogy – amíg nem születik egyéb megoldás – az ír sziget egésze „közös szabályozási térséggé” alakulna át.
Ezt azonban a brit kormány és a DUP is azonnal elutasította, azzal az érvvel, hogy így Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé emelkedne vámhatár, és ez az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását csorbítaná.
A brit kormány nyáron kidolgozott alternatív javaslatcsomagja ehelyett közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabálygyűjtemény kialakítását javasolta az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna.
A szerda este közzétett szövegtervezetből úgy tűnik ki, hogy az Európai Unió ezt elfogadta. Nincs azonban meghatározva végdátum arra, hogy a tervezett vámtérség meddig állna fenn, jóllehet eredetileg ez is London követelései közé tartozott.
A közös vámtérség lehetséges pótmegoldásként szerepel a tervezetben az ír-északír határellenőrzés elkerülésére, arra az esetre, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak végéig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről.
A keményvonalas tory Brexit-tábor azonban attól tart, hogy kijelölt végdátum híján állandósulna ez a megoldás, vagyis az Egyesült Királyság meghatározatlan ideig az EU vámszabályaihoz lenne kötve, megakadályozva, hogy London önálló nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat kössön az unión kívüli országokkal.
Az indulatokat jelzi, hogy egy név nélkül nyilatkozó tory képviselő a BBC-nek szerda este kijelentette: az elégedetlen frakciótagok akár már csütörtökön bizalmatlansági indítványt kezdeményezhetnek Theresa May ellen.
A brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, szerda este közzétett megállapodás-tervezet szerint megkötések nélkül Nagy-Britanniában maradhatnak azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a brit EU-tagság megszűnésének jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig már öt évet eltöltöttek az országban.
Maradhatnak a tartósan Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok
Az 585 oldalas tervezetben szerepel a London által kért átmeneti időszak is, amelynek célja az, hogy a brit gazdaságnak ne kelljen hirtelen, sokkszerűen alkalmazkodnia az új körülményekhez, és legyen idő a majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszer kidolgozására és fokozatos életbe léptetésére.
A tervezet szerint – amelyet még a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia – azok a külföldi EU-állampolgárok, akik az átmeneti időszak végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek öt évet az Egyesült Királyságban, állandó tartózkodási jogosultságot kapnak.
A viszonosság alapján ugyanez vonatkozik az EU-országokban élő brit állampolgárokra.
A dokumentum alapján azok a külföldi EU-állampolgárok, akik az átmeneti időszak végéig még nem töltöttek el öt évet az Egyesült Királyságban, szintén maradhatnak, amíg ki nem töltik az ötéves tartózkodási időszakot, és ezután ők is állandó letelepedési jogosultságot kapnak.
Ez a jog korlátozható lesz azok esetében, akik súlyos bűncselekményeket követtek el, vagy bűnöző életmódot folytatnak, illetve ha megpróbálnak visszaélni a letelepedést szabályozó rendszerrel.
A megállapodás-tervezet kitér az egyenlő bánásmódhoz fűződő, az Egyesült Királyságban élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárokat és hozzátartozóikat megillető jelenlegi jogosultságok védelmére és a diszkrimináció tilalmára is. A dokumentum szövege szerint ők jórészt a mostanival azonos, az Egyesült Királyság EU-tagságából eredő jogosultságok alapján dolgozhatnak, tanulhatnak, férhetnek hozzá közszolgáltatásokhoz és jóléti juttatásokhoz a Brexit után is.
Ezek a jogosultságok akkor változnak, ha a brit állampolgárok hasonló jogosultságai is módosulnak – fogalmaz a szövegtervezet.
A dokumentum szerint e jogosultságok kiterjednek a külföldi EU-állampolgárok azon hozzátartozóira is, akik 2020. december 31-én szintén már az Egyesült Királyságban tartózkodnak életvitelszerűen. A megállapodás-tervezet szerint a nagy-britanniai tartózkodásra jogosult EU-állampolgárokhoz a jövőben bármikor csatlakozatnak hozzátartozóik – házastársuk, a velük polgári partnerségi vagy házasságon kívüli élettársi viszonyban állók, az eltartott gyermekek és unokák, illetve a gondoskodásra szoruló szülők és nagyszülők -, abban az esetben, ha a hozzátartozói viszony 2020. december 31-én már fennáll, és még fennáll akkor is, amikor az illető be akar utazni az Egyesült Királyságba.
A brit kormány már többször is hangoztatta, hogy mindenképpen szeretné, ha a Nagy-Britanniában törvényesen élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok a Brexit után is maradnának, függetlenül attól, hogy születik-e megállapodás London és az EU között a brit kilépés feltételrendszeréről.
