BUX 51,453.71
0.00%
BUMIX 4,324.31
0.00%
CETOP20 2,344.48
0.00%
OTP 17,500
0.00%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,580
0.00%
RABA 1,510
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,460
0.00%
0.00%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Romboló hatású a milliárdos vállalatok irányítása

Bár nyilvánvalóan sokan irigylik a multimilliárdos üzletemberek életét, azért közel sem olyan napfényes a „kiválasztottak” léte, mint hinnénk. A Raconteur és a Harvard Business School közös felméréséből kiderül, hogy ez közel sincs így. A gigacégek vezérigazgatóinak legnagyobb problémája a szüntelen stressz. De vajon milyen problémákkal kell még szembenézniük?

Ahogy a klasszikus mondás tartja, „a törpök élete nemcsak játék és mese”, és ez a multimilliárdos vállalatok vezetőinek körében valóban így is van – még ha a látszat néha csal is. Annak ellenére, hogy egy gigacég CEO-pozíciója nyilvánvaló előnyökkel jár, mégiscsak óriási stressznek, (ön)kontrollnak, testi- és lelki megpróbáltatásoknak van kitéve. Arról nem is beszélve, hogy rettenetesen nehéz megtalálni az egyensúlyt a munka és a magánélet között, s a legtöbb esetben a CEO-k jóval több időt töltenek számukra kellemetlen tárgyalópartnerekkel, mint szeretteikkel.

De hogyan éli az életét egy multimilliárdos vállalat vezetője?

A Raconteur infografikáiból rendkívül sok mindent megtudhatunk. Kiderül például, hogy a vezetők 41 százaléka minden áldott nap stresszesnek éli meg az életét, 33 százalékuk hetente többször érzi ugyanezt, 15 százalékuk havonta csak néhányszor, 7 százalék csak évente, és

a vizsgált személyeknek csak 4 százaléka mondja azt, hogy soha nem stresszel.

Milyen gyakran érzik magukat stresszesnek?
Fotó: Raconteur

Arra a kérdésre, hogy a pozíció mennyivel másabb, a megkérdezettek fele mondta azt, hogy a munkakör sokkal bonyolultabb, mint amit előzetesen várt, s ez leginkább a szervezeti kultúra felépítésének köszönhető.

A válaszadók 48 százaléka érzi úgy, hogy a munkája azért nehezebb, mint gondolta, mert nem talál elegendő időt magára.

Na de mi az, ami a legtöbb idejét veszi el a CEO-knak?

Tárgyalás és edzés

Napi időtöltés eloszlása
Fotó: Raconteur

A felmérésből kiderül, hogy egy nap a legtöbb időt (a nap 31 százalékát) munkával töltik. Azon belül is meeting meeting hátán, s bár a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy egy megbeszélésük nem tart tovább egy óránál, van akiknek több mint 5 órás tárgyalásaik is vannak. A nap 25 százalékát töltik személyes dolgokkal, 10 százalékát ingázással és közlekedéssel, 29 százalékát alvással, míg csak a nap 5 százaléka marad kikapcsolódásra, szórakozásra.

A tesi és szellemi leharcoltságból kiindulva rengeteg edzésre, felfrissülésre van szüksége a multimilliárdos cégek vezéreinek, ebből kiindulva a megkérdezettek 60 százaléka mondta azt, hogy hetente többször jár sportolni, és 50 százalékuknak személyi edzője is van.

A lelki felfrissülést pszichoterápián találják meg,

22 százalékuknak van terapeutája, és rendszeresen járnak is hozzá.

Nézzük, hogy munkaidőn belül mire fordítják a legtöbb energiát! Bár azt gondolnánk, hogy ezen a szinten már viszonylag kevés dologgal kell foglalkozni, ez koránt sincs így. Persze 2-3 terület viszi el legtöbb idejüket, de mégis számtalan szegmensével foglalkoznak a munkahelyi problémáknak.

Fotó: Pixabay

A Harvard Business School kutatása szerint a vezérigazgatók időbeni eloszlása a következőképpen alakul:

  • funkcionális és üzleti egységek áttekintése (25 százalék),
  • emberek és kapcsolatok (25 százalék),
  • stratégia (21 százalék),
  • szervezet és kultúra (16 százalék),
  • működési tervek (4 százalék),
  • fúzió és felvásárlás (4 százalék),
  • szakmai fejlődés (3 százalék),
  • válságkezelés (1 százalék).
  • Ezek az adatok olyan vállalatok vezérigazgatóitól származnak, amelyek évente legalább 1,3 milliárd dolláros bevételt kezelnek.

    Fotó: Shutterstock

    Mint láthatjuk, az idő mintegy felét a rendszer analitikus oldalára fordítják: olyan dolgokra, mint az üzleti egységek sikere vagy a vállalati stratégia kidolgozása. Nagyjából a másik fele az emberek felé irányul, így a kapcsolatok növekedésén és a szervezeti kultúra átalakításán is dolgoznak.

    Azok után, hogy a vizsgálatból kiderült, milyen mennyiségű munkát végeznek, milyen rettenetesen sok dologra kell odafigyelniük – nem beszélve arról a rengeteg stresszről, amiről nyilatkoztak.

    Nem csoda, ha ezek az emberek mindannyiunknál jobban tudnák, hogy miként kell a testet és az elmét karbantartani ahhoz, hogy az ember folyamatosan terhelhető, kiegyensúlyozott és kreatív maradjon.

    Kapcsolódó cikkek