Közélet

Ingatlanos csalók miatt veszélyben a lakásvásárlók

Közjegyzők nyilvánosan elérhető adataival visszaélve közjegyzőnek adják ki magukat, és csalnak ki jóhiszemű lakásvásárlóktól pénzt egy bűnöző csoport tagjai. A sajtóban is megjelent ügyek kapcsán a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) azokra a legfontosabb tudnivalókra hívja fel a figyelmet, melyek segítségével az ingatlanvásárlók könnyebben felismerhetik, hogy valódi közjegyzővel van-e dolguk.

Közjegyzők nyilvánosan elérhető adatait és nevüket felhasználva élnek vissza ingatlanvásárlók bizalmával egy bűnöző csoport tagjai. A csalók valódi közjegyzők nevében írnak e-mailt, készítenek szerződést, kezdeményeznek személyes találkozót és veszik rá a gyanútlan vevőket arra, hogy egy közjegyzői letéti számlaként megjelölt – valójában a csoport egy tagja által nyitott – bankszámlára pénzt utaljanak át.

A csalók ígérete szerint egy bizonyos összeg (esetenként az ingatlan teljes vételára) közjegyzői letéti számlára történő átutalását követően a leendő vevőnek kizárólagos lehetősége nyílik a lakás megtekintésére és megvásárlásra. Amennyiben viszont nem nyerné el az ingatlan a vevő tetszését, a magát közjegyzőnek kiadó személy azt ígéri, visszautalja a teljes összeget.

Fotó: AFP

Így ismerheti fel, hogy valódi közjegyzővel, vagy csalóval van-e dolga

A közjegyző személyes találkozó nélkül nem állít ki okiratot, nem készít szerződést – hangsúlyozza a kamata közleménye. Kétoldalú okiratok, így például egy adásvételi szerződés kiállítása esetén mindkét félnek – az eladónak és a vevőnek is, vagy ezek meghatalmazottjának – személyesen kell megjelennie, és igazolnia kell a személyazonosságát.

A közjegyző e-mail útján sosem küld fizetési kötelezettséget tartalmazó végzést anélkül, hogy előzetesen más módon ne küldte volna meg azt (például postai úton hivatalos iratként vagy elektronikusan a közjegyző hivatali kapujáról).

Amennyiben a közjegyző, a közjegyzőhelyettes hivatalos ügyben nem a közjegyzői irodában, hanem külső helyszínen jár el,

bármely fél kérésére tudnia kell fényképes kamarai igazolvánnyal igazolnia magát.

Közjegyzői eljárás (például okirat szerkesztése) kizárólag valamelyik féltől – eladó vagy vevő, illetve ezek meghatalmazottja – érkező kérelemre indul. A kérelem beérkezését követően a közjegyző az adott eljárást egyedi ügyszámmal látja el.

Fotó: Shutterstock

Amennyiben a vásárló kétséget kizáróan szeretne megbizonyosodni arról, hogy ügyében ténylegesen zajlik-e eljárás az adott közjegyzőnél, az eladótól kapott ügyszámra hivatkozva a közjegyző interneten megtalálható hivatalos elérhetőségein – hivatalos email cím, vagy telefonszám – kérhet tájékoztatást. A közjegyzők hivatalos elérhetőségei a MOKK weboldalán találhatók meg.

A közjegyző letéti számlára kizárólag akkor fogad pénzt, ha valamilyen eljárás kapcsolódik hozzá. Ingatlan-adásvétel esetén jellemzően az ingatlan vételárát, azt is csak az adásvételi szerződés megkötését követően helyezik bizalmi őrzésbe.

A közjegyzői bizalmi őrzéses számlára történő utalást megelőzően érdemes ellenőrizni a bizalmi őrzéses számla számát. A legbiztonságosabb megoldás, ha a bizalmi őrzéses számla számáról az ingatlanvásárló az adott közjegyző hivatalos telefonszámán munkaidőben tájékoztatást kér.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara hangsúlyozza, hogy a legbiztonságosabb minden esetben az, ha az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó szerződés megkötése a közjegyzői irodában történik.

A MOKK továbbá felhívja az ingatlanvásárlók figyelmét, hogy az ingatlan megtekintése és a szerződés megkötése előtt előleget, foglalót vagy vételárat semmilyen esetre se utaljanak át, vagy fizessenek ki, ilyen ügyletben valódi közjegyzők sosem vesznek részt.

csalás Magyar Országos Közjegyzői Kamara visszaélés letéti szerződés vételár lakásvásárlás
Kapcsolódó cikkek