Emlékeztetem partnereinket az E3-csoportban, hogy semmi nem tiltja az urándúsítást Irán számára sem az atomsorompó-szerződésben, sem a 2015-ös bécsi atomalkuban, sem pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231-as számú határozatában
– írta Mohamed Dzsavád Zaríf a Twitteren.
Hozzátette: praktikus lenne, ha Irán európai partnerei elolvasnák azokat a dokumentumokat, amelyekre aláírtak.
Fotó: AFP
Kína, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Franciaország, Nagy-Britannia és Németország volt az a három európai ország, amely aláírta 2015-ben azt a többoldalú megállapodást, amelynek értelmében
Irán vállalta atomprogramjának korlátozását a vele szembeni szankciók részleges feloldásáért cserébe. Ezt a megállapodást, amelyből aztán Washington egyoldalúan kilépett 2018-ban, szentesítette később az ENSZ BT 2231-es számú határozata.
Gérard Araud, Franciaország washingtoni nagykövete szombaton azt írta ki személyes Twitter-oldalán, hogy hamis olyat állítani, hogy a bécsi atomalku lejártával Iránnak engedélyezett lesz az urándúsítás.
Hozzátette: az atomsorompó-szerződés és annak kiegészítő jegyzőkönyvei szerint Iránnak szigorú ellenőrzés mellett bizonyítania kellene, hogy nukleáris tevékenysége nem szolgál katonai célokat.
A francia nagykövet szavaira reagálva Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes úgy reagált vasárnap, hogy ha azok Franciaország álláspontját tükrözik, akkor a bécsi egyezményben és a vonatkozó BT-határozatban foglaltak súlyos megsértésével állunk szemben. Az iráni politikus azonnali tisztázást követelt Párizstól. A francia nagykövet azóta törölte bejegyzését a Twitteren.
Az urán csak dúsított formájában használható fel energiatermelésre, ám atomfegyver csak akkor állítható elő belőle, ha a polgári célú felhasználáshoz szükségesnél jóval nagyobb sűrűségűre dúsítják. A bécsi atomalku értelmében Iránnak engedélyezett az urándúsítás, de csak korlátozott mennyiségben és alacsony (3,67 százalékos) fokozaton.
