Az elmúlt hetekben került az Országgyűlés elé az a köznevelésről szóló törvénymódosítási javaslat, amelyet Kásler Miklós, emberi erőforrások miniszter terjesztett elő. Ez a jelenleg érvényben lévő köznevelési törvényen több ponton is változtatna, többek között
Az Országgyűlés a június 11-én, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott módosítási javaslatot a jövő hét elején még tárgyalni fogja, később pedig jó eséllyel meg is szavazzák azt a képviselők.
A módosítási javaslat az elmúlt pár hétben óriási vihart kavart. A számokat vizsgálva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018/2019-es tanévről szóló statisztikája alapján mintegy 31 300 pedagógus munkáját, valamint legkevesebb 326 ezer jelenleg óvodába járó gyermek életét változtatná meg. S utóbbiak most ugyan még nem igazán fogják fel ennek a helyzetnek a súlyát, ugyanakkor azt biztosan érezni fogják majd, amikor szüleik szembe menve az elmúlt évek trendjével és eleget téve törvényi kötelezettségüknek iskolába íratják őket – nem törődve azzal, hogy érettek-e már az iskolára, avagy nem. (Persze akad olyan óvodás, aki már ötéves korában van annyira érett, hogy iskolapadba ülhet, de azért Magyarországon az uralkodó tendencia nem ez. Erre egyébként a módosítás elfogadása esetén is lesz lehetőség.)
Manapság sok esetben 7-8 éves korukban is óvodába járnak még a gyerekek, mert a szüleik úgy vannak vele, hogy jobb, ha a gyerek játszik még egy kicsit, hiszen úgyis dolgozhat majd eleget
– hívta fel a figyelmet Duró Zsuzsa gyermekpszichológus, tehetségfejlesztő szakember. Szerinte a szülők ezen hozzáállása nem minden esetben kedvez a gyerekek számára, kivéve, ha a maradást egy hozzáértőkből álló szakértői stáb javasolja. „Idősebb korban a gyerekek egyre inkább kezdik elveszíteni az érdeklődésüket az iskola iránt, a motiválatlanság pedig a teljesítményükre is rányomhatja a bélyegét” – fűzte hozzá. A legideálisabb életkori szakasz az iskolakezdésre ugyanakkor a hetedik év, a gyerekek ekkor vannak a legmegfelelőbb állapotban a kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátítására.
Amennyiben viszont a gyerek nem a megfelelő készültségi állapotban, esetleg éretlenül kezdi az iskolát, az egészen biztosan hosszú időre, de akár az egész iskolai életére is kihathat
– magyarázta a pszichológus, hozzátéve: erre az esetre is igaz a mondás, hogy másodszor már nem tudsz jó benyomást tenni, vagyis egy jó kezdés előfeltétele a jó folytatásnak. Ha ez nincs meg, úgy nagyon sok kudarc érheti a kisiskolásokat, hiszen mindenki esetében fontos, hogy iskolaéretten és szociálisan is megerősödve kezdje el az első osztályt. Az évtizedek óta gyerekekkel foglalkozó szakember szerint viszont ez csak egy kiváló alap, kiemelkedően fontos az is, hogy az iskolakezdést egy jó hangulatú, várakozásokkal teli időszak előzze meg.
Odafigyeléssel behozható a lemaradás
A módosítás kapcsán fontos látni, hogy ha minden hatéves gyereket kitessékelnek az óvodákból, az nem csak az óvodai ellátórendszerben hagy nyomot, de az iskolákra is jókora terhet róhat. A lemaradt gyerekeket ugyanis fel kell majd zárkóztatni, ami nem lesz egyszerű feladat. Már csak azért sem, mert a magyar oktatási rendszer nem dúskál a fejlesztő pedagógusokban. Persze pedagógus azért akad, legalábbis a KSH statisztikája alapján. E szerint ugyanis a 2018/2019-es tanévben az általános iskolákban dolgozó tanárok száma 76 500 fő volt, akikre viszont összesen 726 300 tanuló jutott.
Duró Zsuzsa szerint mindenesetre alapvetésnek kellene lennie az intézményekben, hogy amelyik gyereknek valamilyen lemaradása van a társaival szemben, azzal a szakembernek foglalkoznia kell.
Némileg jó hír, hogy a fejlesztést egy egyszerű pedagógus is elvégezheti, csak rendszeresen gyakorolnia kell a gyengébb teljesítményt mutató gyerekekkel, valamint korrepetálnia szükséges őket.
Igaz, az már nem mindegy, hogy mikor teszi azt. „Minden képességfejlesztésnek van egy úgynevezett szenzitív időszaka, a tanulási képességeké az 5-8 éves kor. Ha ezt jól kihasználják, úgy egy lemaradásban lévő iskolakezdő harmadikos koráig szinte biztosan az összes deficitjét képes lesz ledolgozni” – hangsúlyozza a pszichológus.
A tervezett módosítások kapcsán megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, ahonnan azonban még nem reagáltak kérdéseinkre. Amennyiben ez megtörténik, úgy cikkünket azonnal frissítjük.
