A statisztikai hivatal kiemeli,
egy ország fogyasztási szokásait meghatározza annak jövedelmi szintje, kulturális szokásai és földrajzi helyzete.
Uniós összesítés
Az EU-ban rezsire, háztartásra megy el átlagosan a legtöbb pénz, az itt felmerülő kiadások a keresetek csaknem egynegyedét teszik ki. Észtországban, Litvániában és Romániában kerül legtöbbe a lakhatás, a magyar családok viszont az uniós átlaghoz képest fizetésüknek kevesebb százalékát költik ilyen kiadásokra. Ezeket követi a közlekedés 13 és az élelmiszerek 12 százalékkal. A többi termék és szolgáltatáscsoportra – amibe beletartozik az ingatlanokba vásárolt bútor, egyéb lakberendezési tárgy, öltözködés, az alkohol és dohánytermékek, valamint az egészségünkre fordított összeg – a fizetés 4-6 százaléka megy el uniós szinten, míg oktatásra és kommunikációra 1 és 3 százalék között költenek.
Magyarországi helyzet
Az adatsor feldolgozása során négy – lakhatás, élelmiszer, egészségügy és munkába járás – fontosabb területet vettünk górcső alá:
Füstölünk, iszunk
Az unión belül Magyarországon a negyedik legalacsonyabb az átlagfizetés, ebből a pénzből jóval az uniós átlag (3,8 százalék) felett költünk arra, hogy cigarettázzunk és alkoholt fogyasszunk. A 7,4 százalékos költés azt jelenti, hogy csak Litvániában (7,9 százalék), Csehországban (8 százalék), Észtországban (8,1 százalék) és Luxemburgban (8,3 százalék) megy el erre több arányaiban nézve.
Kikapcsolódunk
Skandináviához mérten igen, de az uniós átlaghoz (8,5 százalék) képest nem jelentősen kevesebb, amennyit rekreációra és kultúrára költünk a magunk 7,4 százalékával. Az északi országok (Norvégia és Dánia is 11,5 százalék) bőven elhúznak a többi tagállamtól, a sereghajtók Görögország (4,6 százalék) és Románia (5,8 százalék).
Már 246 ezer forint az átlag nettó kereset
Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 371 100 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 381 700 forint volt, ami 9, illetve 7,9 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Az előző hónapban 10,2 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 9,1 százalékos volt a keresetek éves emelkedése. A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 246 800 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 254 300 forint volt, 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az év első négy hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (VG)
