Az ismét kibontakozó űrverseny része az Egyesült Államok űrparancsnokságának minap bejelentett létrehozása. A verseny azért is zajlik, mely országoknak sikerül a Holdon található erőforrásokat kiaknázni – mondta Pacher Tibor egyetemi tanár, a Puli Space Projekt vezetője hétfőn az M1 műsorában.
A szakértő hozzátette, hogy az amerikai űrparancsnokság létrehozását, amelyet Trump elnök jelentett be, első körben saját berendezéseik, műholdjaik megvédése indokolta.
Nemrég Macron francia elnök is bejelentette, hogy országa űrhaderőt állítana fel, Európának is fel kell készülnie a kihívásokra. Közben India azt demonstrálta, hogy képes szétlőni egy műholdat, holott egy ilyen akció komoly űrszemetet generál, amelynek egyre növekvő mennyisége kiemelten veszélyezteti a műholdakat
– szögezte le a szakértő.
Mint elhangzott, a Föld körül keringő műholdak évente 350 milliárd dolláros piacot jelentenek, és szeretnék, ha Magyarország is erősebben lenne jelen az űrkutatás területén.
A verseny a mélyűrben lévő erőforrások felhasználásáról is szól. Elsősorban a Hold van a fókuszban, az égitest vize, amely üzemanyagként szolgálhatna. A Holdon létrehozni tervezett üzemanyagtöltő állomások a Mars meghódítása felé nyithatják meg az utat – fogalmazott Pacher Tibor.
Hangsúlyozta, hogy a kis országok is jelentős teljesítményre képesek, Magyarország kilenc éve dolgozik egy holdjárón.
Sikerült összefogást teremteni a szakma hazai szereplői között, és képesek vagyunk viszonylag rövid határidőn belül megépíteni egy ilyen járművet, saját kommunikációval.
„Eddig három nemzet landolt sikeresen a Holdon, ha a magyar holdjáró amerikai segítséggel 2021 nyarán el tudna jutni a Holdra, akkor benne lennénk az első tízben„ – mondta a szakértő.
