Az AI kiemelte, hogy
Szaúd-Arábiában legalább 30 olyan ember van rács mögött, akiknek csupán annyi volt a bűnük, hogy éltek a szabad véleménynyilvánítás és gyülekezés jogával.
Dzsamál Hasogdzsit 2018. október 2-án egy szaúdi halálbrigád brutális módon meggyilkolta Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. A gyilkosság, amelynek részleteit a török titkosszolgálatok tárták fel, nemzetközi felzúdulást váltott ki. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és nyugati kormányok úgy vélik, hogy az újságíró eltüntetésére valószínűleg Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös adta ki a parancsot. Szaúdi tisztségviselők következetesen tagadják ezt.
Szeptember végén Mohamed bin Szalmán úgy fogalmazott: ő viseli a felelősséget az újságíró meggyilkolásáért, mert az ő vezetése alatt történt a dolog, azt viszont továbbra is tagadta, hogy ő rendelte volna el a gyilkosságot.
Lynn Maalouf, az AI közel-keleti kutatási csoportjának igazgatója hangsúlyozta: Rijádnak lehetővé kellene tennie független megfigyelők belépését az országba, akik figyelemmel követhetnék a Hasogdzsi-ügyben 11 vádlott ellen január óta – többnyire zárt ajtók mögött – zajló eljárást, amely a jelenlegi formájában mindössze kirakatper az AI szerint.
Jogvédők azt is sérelmezik, hogy
a szaúdi kormány nem hajlandó együttműködni az ügyben vizsgálódó Agnes Callamard ENSZ-jelentéstevővel, aki hiteles bizonyítékokat talált arra nézve, hogy magas rangú szaúdi tisztségviselők játszottak szerepet Hasogdzsi meggyilkolásában, köztük maga a koronaherceg is.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet szerint Rijádnak – a felelősség megkésett elismerése után – mielőbb igazságot kellene szolgáltatnia, és szabadon kellene bocsátania azokat, akiket a kormány bírálata miatt börtönöztek be. Hatice Cengiz, Hasogdzsi török menyasszonya – aki tavaly októberben elkísérte az újságírót az isztambuli főkonzulátus épületéhez, ahonnan aztán soha nem látta őt kijönni – a német dpa hírügynökségnek adott interjúban arról beszélt, hogy egy évvel a gyilkosság után is arra törekszik, hogy életben tartsa az újságíró emlékét. „Dzsamál személye életében nem jelentett akkora fenyegetést Szaúd-Arábiára nézve. Meggyilkolása után azonban sokkal nagyobb jelképpé vált” – vélte Cengiz. Hozzátette, hogy
továbbra is magyarázatot vár Mohamed bin Szalmántól, illetve tudni akarja, mi lett Hasogdzsi holttestével.
Szerdán az egyéves évforduló alkalmából az isztambuli konzulátusnál megemlékezést terveznek, amely pontosan 13.14-kor kezdődik, abban a percben, amikor Hasogdzsi egy évvel ezelőtt belépett a képviselet épületébe azzal a céllal, hogy hivatalos dokumentumokat intézzen közelgő esküvője előtt.
A török titkosszolgálat felvételei szerint a Rijádból érkező halálbrigád már az épületben várt Dzsamál Hasogdzsira, akit szinte azonnal legyűrtek, meggyilkoltak és feldaraboltak. Az újságíró holtteste soha nem került elő.
