Egy másik gigaprojekttel nincs gondja, de a debreceni CATL-nek komolyan keresztbe tesz Brüsszel – 800 millió euró a tét, ezt zsigereiben érezheti a gyáróriás

A CATL debreceni akkumulátorgyárának kormányzati támogatásához még mindig nem adott zöld utat az Európai Bizottság, ezzel szemben a cégnek a Stellantisszal közösen megvalósítandó spanyolországi gyártóbázis építését nemhogy nem tartja aggályosnak, de 300 millió euróval maga is támogatja. A támogatás különösen abban az összefüggésben pikáns, hogy az EU éppen most készül roppant szigorral lecsapni a kínai befektetőkre – legalábbis az asztalán fekvő jogszabálytervezet szerint.

A CATL-beruházás Debrecenben

A magyarországi gyár késlekedő támogatása kapcsán Matt Shen, a CATL németországi és magyarországi gyáraiért felelős ügyvezető igazgató a Világgazdaság kérdésre közölte, hogy debreceni terveikben 800 millió eurós támogatással számoltak, ha ebben változás lesz, annak valószínűleg lesz kihatása az eredeti elképzelésekre is. 

Matt Shen lapunk kérdésre azt is elmondta, hogy az elektormobilitás kiszolgálása mellett stratégiai területük az energiatárolás is, ezen a piacon is erős pozíciókat kívánnak kiépíteni, ezt célzó tárgyalások már számos partnerrel folynak. A kontinensre telepített technológia ilyen célú akkumulátorok gyártására is alkalmas, első körben azonban az elektromobilitás igényeinek kiszolgálására koncentrálnak, annál is inkább, mivel a debreceni gyár kapacitásait jövő évre már lekötötték az európai piacon érdekelt autógyárak. 

A CATL Debrecenben három évvel ezelőtt évi száz gigawatt óra akkumulátorkapacitás előállítására alkalmas gyártóbázis létrehozását jelentette be, ezt 800 millió eurós támogatás mellett 7,3 milliárd euróból három ütemben tervezte megvalósítani. Az első ütem gyakorlatilag kész, a tömeggyártás azonban különböző okok miatt majd csak jövőre kezdődhet meg. 

A szállítások célpontja Spanyolország és Németország, azok a helyek, ahol elektromos autókat gyártanak. (Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője közölte, hogy minden Európában jelen lévő autóipari szereplő a vevőjük, kivéve a saját cégcsoportján belül akkumulátorgyártással is foglalkozó BYD-t, amely kínai gyártó, így a CATL egyik legjelentősebb konkurenciájának számít.)

Az ellenzék fújja az ellenszelet – tiszás jelölt lett a legfőbb tiltakozó

A CATL debreceni beruházása a hatóság rigorózus szigora ellenére még mindig sokak szemét szúrja. A Mikepércsi Anyák nevű egyesület például nagyon keményen beleállt az akkumulátorgyár elleni küzdelembe, kifejezetten azzal céllal, hogy a termelés beindítását – bármennyire is igyekszik a legfenntarthatóbb megoldásokat alkalmazni a vállalat – mindenáron megakadályozza. Az egyesület pert is indított a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal ellen. Nem találják megnyugtatónak a környezet egészsége szempontjából sem a hatóság kifejezetten következetes hozzáállását, sem a cég lépéseit a kibocsátás drasztikus visszafogására, sem a tudományos alapossággal kiépített monitoringrendszer folyamatos jelzéseit. A kormány által támogatott beruházással szembeni hangos tiltakozás mindenesetre politikai sikert hozott a Mikepércsi Anyákat vezető Kozma Évának, aki várhatóan a Tisza jelöltjeként indulhat a jövő évi országgyűlési választáson. (Kozma Éva az egyesület vezetéséről emiatt lemondott, ám az egyesület közlése szerint nincs akadálya annak, hogy a későbbiekben újra betöltse ezt a pozíciót.)

A CATL a mérnökképzésbe is beszáll

A vállalat mindenesetre azzal számol, hogy 2026 első hónapjaiban valóban megkezdődik az akkumulátorcellák szériagyártása, s ehhez a jelenleg 1000 fős munkaerőt 1500 főre kívánják emelni. Kitta Alexandra toborzási vezető tájékoztatása szerint az alkalmazott munkaerőnek kétharmada hazai munkavállaló, az ugyancsak jelentős számban foglalkoztatott kínai szakemberekre pedig a technológiai transzfer miatt van szükség. (A kékgalléros-fehérgalléros munkaerőarány a tervek szerint folyamatosan 20-80 százalékos arányt mutat a későbbiekben is.)

A világ vezető akkumulátorgyártójának számító kínai multi növekvő mérnökigényét elsősorban a Debreceni Egyetem által kibocsátott szakemberekkel kívánja megoldani. Megfelelő félkészítésükhöz a cég a képzésbe is be akar szállni. Hogy a CATL valóban rendelkezik olyan tudással, amit érdemes a magyar felsőoktatásba beépíteni, mi sem bizonyítja jobban, minthogy nemrégiben bemutatta tengerek feletti légi szállításra alkalmas légi járművét, ami a maga nemében valóban világszenzáció.

Cellagyártás majd jövőre

Az akkumulátormodulok összeszerelését már tavaly megkezdte Debrecenben a CATL, és ebből tavaly mintegy hárommilliárd forintnyi árbevétele keletkezett, idén Szilágyi Balázs tájékoztatása szerint 9 számjegyű árbevétel várható immár euróban, a cellagyártás beindulását követően pedig ennek a többszörösével számolnak. A cellagyártás beindulása azonban, úgy tűnik, egyelőre még mindig várat magára, ami azért is gond, mert a nagyobb hazai hozzáadottérték-arány ettől a tevékenységtől várható. A szériagyártás elindítását jövő év első negyedévének végére, második negyedévének elejére tervezik.

A tömegtermelés megkezdését számos tényező hátráltatja. Ezek közül a legfontosabb, hogy a cég – immáron harmadjára módosított – környezethasználati engedélykérelmére egyelőre nem bólintott rá a hatóság. Ebben a CATL az eredeti tervekhez képest a környezetterhelés 43 százalékos, az ivóvízhasználat egyharmados, a fajlagos energiahasználat esetében pedig kétharmados csökkentést vállal. (A környezethasználati engedély elfogadásával számos területen újraindul az engedélyezési folyamat, ami szintén időigényes.)