Törökországban hódít a Közlekedési Múzeum

Az Isztambuli Magyar Intézetben nyitotta meg legújabb kiállítását a Közlekedési Múzeum a török-magyar hajózási kapcsolatokról. A tárlat azt a közlekedési és külkereskedelmi kapcsolatot mutatja be, amely a XIX. század során megnyílt új útvonalak révén indult fejlődésnek. A történelmi török-magyar dunai és tengeri kapcsolatokat november 20-án nemzetközi tudományos konferencia keretében értékelték az osztrák, horvát, török és magyar múzeumi szakemberek és kutatók. Az Isztambuli Magyar Intézet és a Közlekedési Múzeum kiállítása 2020. február 1-ig látogatható és a tervek szerint jövőre a Duna-menti országokban is bemutatják majd.

A Közlekedési Múzeum nagy figyelmet fordít arra, hogy megújítása idején is folyamatosan megmutassa a falai közt folyó szakmai munka eredményeit. Külön öröm, ha a múzeumban zajló kutatómunka eredményeként külföldön is tárlatokat nyithatunk, ez két éven belül immár a tizenkettedik külföldi helyszín, ahol múzeumunk kiállítást mutat be. A XIX. század közepén megerősödő Duna-menti közlekedési és gazdasági kapcsolatok témáját most az Európai Unió támogatásának köszönhetően nemzetközi tudományos konferencia keretében értékelték az osztrák, horvát, török, magyar múzeumi szakemberek és kutatók, megismertetve legújabb tudományos eredményeiket. A kétnapos programsorozat második napján kiállítást nyitottunk a török-magyar hajózási kapcsolatokról

– mondta el Dr. Zsigmond Gábor a Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese.

A kiállítás és a nemzetközi tudományos konferencia az Isztambuli Magyar Intézet „Diversity in Unitiy: Intercultural Dialogue through the Waves of Danube” című Európai Unió által támogatott programjának keretében valósult meg. Az „Opening to the East/Nyitás Keletre” című angol-török-magyar nyelvű kiállítás célja, hogy bemutassa a számos utazó fantáziáját és a magyar gazdaságot is megmozgató török-magyar hajózási kapcsolatok történetét.

A kiállítást Keller László főkonzul, Fodor Gábor, az Isztambuli Magyar Intézet igazgatója és Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg. A tárlaton a múzeum számos műtárgya is látható, többek között egy több mint száz éves magyar hajómodell. A modell a Corvin gőzhajót ábrázolja, ami az első világháború előtt menetrend szerint járt a dunai román és bolgár kikötők, valamint Isztambul között, rendszeresen szállítva a Vaskapun át Budapestről érkező árukat is. A számos hajómodell mellett a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. tiszti kalapja, díszkardja is Isztambulba érkezett. A kiállítás egyik további érdekessége az a megolvadt üvegpalack, amit az Erzsébet Királyné gőzhajó 1912-es tragédiája után Strotzka Norbert főgépész holtteste mellett találtak. Az 1896-ban épített luxushajó az Al-Dunán gyulladt ki és a magyar hajózás egyik legnagyobb tragédiájának számító tűzben nem kevesebb, mint harminc utas és hajós lelte halálát.

A Duna-menti országok a nagyhatalmak közti politikai helyzet rendeződése, majd a Vaskapu szabályozása után hamar kihasználták a folyam összekötő erejét. A magyar külkereskedelem szempontjából meghatározó dunai útvonal és a fiumei magyar tengerészet fejlődése révén a török-magyar kapcsolatok gyors fejlődésnek indultak. Az utazók nyomában hamar megjelentek az évről-évre jelentősebb áruforgalmat is lebonyolító hatalmas teherhajók a Dunán, a Fekete-tengeren, vagy éppen Fiume és Isztambul közötti forgalomban.

A kiállítás eredeti műtárgyakon, gazdag fotóanyagon, menetrendeken, térképeken keresztül mutatja be a XIX. században fejlődésnek indult és 1914-ig számos kalandos utazást és sikeres magyar külkereskedelmi kapcsolatokat is építő török-magyar hajózási kapcsolatokat. A konferenciát és a kiállítást a török sajtó is érdeklődéssel követte.

Az Isztambuli Magyar Intézet és a Közlekedési Múzeum együttműködése tavaly kezdődött, amikor az automobilizmus hajnalának egyik legkiemelkedőbb, magyar szervezésű versenyét, az 1912. évi Budapest-Isztambul autós túrautat dolgozták fel közös kiállításban.

Nyitókép: Közlekedési Múzeum