A kórházak harmadának szeptemberre elfogyott a pénze
A hazai egészségügyi ellátórendszer finanszírozását teljesen új alapokra kell helyezni, valós finanszírozásra van szükség – hangzott el több előadásban is az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy konferenciáján. A minőségi betegellátás, a jobb technológiai biztonság és a betegek elégedettségének növelése a rendszerszintű célok között szerepel – erről Csányi Endre Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyszakmai irányításért felelős helyettes államtitkára beszélt. Az a jövőkép, amely az Emmi előtt áll, két pillérre épül: az egyik a 11 országos gyógyintézmény és a hozzájuk kapcsolódó regionális centrumok, a másik pedig a lakóhelyhez közeli ellátás fejlesztése. Hozzátette:
már 140 háziorvosi praxisközösség jött létre, legutóbb 64 nyert átlagosan egyenként 74 millió forint támogatást a népegészségügyi feladatok hatékonyabbá tételére.
Egyeztetések zajlanak arról, hogy a 2021-es költségvetésben már a csoportpraxisok is kapjanak egy különálló finanszírozást – mondta Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság alelnöke. Úgy látja, minden évben túl korán fogadják el a költségvetést, ezért az egészségügyet érintő fejezetek rendre alultervezettek, a fekvőbeteg-ellátók a jövő évet eleve jókora mínusszal kezdik.
Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója bizakodó abban, hogy azt a 40 milliárd forintot, amelyet a Pénzügymisztérium az egészségügyi struktúra átalakítására az idén és jövőre is betervezett a költségvetésbe, teljes mértékben felhasználják. Példaként említette:
a traumatológiai ellátásoknál már évi plusz tízmilliárd forintot építettek a rendszerbe.
Erre utalva Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár költségvetési felügyeleti igazgatója azt mondta: tíz éve dolgoznak a pénzügyminiszter meghosszabbított kezeként, nemcsak a traumatológiai ellátás fix díját emelték meg, több forrás jut a baleseti sebészeti szektornak.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
