Összesen 40 hónap börtönre ítélték Roger Stone-t az oroszországi konspirációt fölgöngyölítő nyomozás akadályoztatása miatt – írja a US Today. Donald Trump amerikai elnök egykori tanácsadóját, lobbistáját tavaly novemberben mondták ki először bűnösnek hétrendbeli bűncselekményben, köztük
a hatóság félrevezetése, a kongresszus munkájának akadályozása, hamis tanúzás és tanúk megfélemlítése miatt.
Valamennyi vádpontot a Trump 2016-os választási kampánycsapata és Moszkva közötti összejátszást vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság állapította meg.
Amy Berman Jackson bíró az ítélethirdetéskor a többi között azt mondta, hogy Stone akadályozta a vizsgálatokat annak érdekében, hogy befolyásolja azok végeredményét.
Az igazság továbbra is létezik, az igazság továbbra is számít
– tette hozzá a bíró. Az ítélethirdetéssel azonban még nem zárult le az ügy. A bíró ugyanis a végrehajtást felfüggesztette annak eldöntéséig, hogy helyt adnak-e az ügyvédek által beterjesztett perújrafelvételi kérelemnek.
Roger Stone addig óvadék ellenében szabadlábon marad, de utazási korlátozásokat és 20 ezer dollár büntetés megfizetését rendeltek el számára.
Jobb hírhedtnek lenni, mint ismeretlenként élni
– vallja a magyar felmenőkkel is rendelkező Roger Stone politikai tanácsadó, aki az elmúlt napokban ismét a világsajtó kereszttüzébe került.
Fotó: AFP
Múlt hét elején nyilvánosságra került, hogy a szövetségi ügyészek 7-9 év közötti büntetést kérnek Roger Stone-ra, és a perújrafelvételi kérelem ellenére ítéletet hirdetnek az ügyében. Trump akkor a Twitteren reagált.
„Nagyon igazságtalan helyzet” alakult ki, és szerinte az igazságszolgáltatás tévedett, majd később közölte, hogy a bejegyzésével nem akart beavatkozni az igazságügyi minisztérium munkájába.
Azonban az elnök szavai dominóhatást értek el:
az ügyben eljáró mind a négy ügyész közölte, visszaadja a megbízását, majd az Igazságügyi Minisztérium felülbírálta az ügyészek ítéletére vonatkozó ajánlását.
William Barr igazságügyi miniszter később jelezte:
az elnöknek abba kellene hagynia az állandó twitterezést, mert ezzel ellehetetleníti a munkáját.
Mindazonáltal a miniszter elrendelte a per felülvizsgálatát, az ügyet egy nem a minisztérium keretei között dolgozó ügyészre bízva.
Közben Stone ügyvédjei az egyik esküdt elfogultságára hivatkozva perújrafelvételt kértek. Ezt elutasította a bíró.
Piszkos trükkök és véres kezű ügyfelek
Stone 1952-ben született a Connecticut állambeli Norwalkban, olasz-magyar családban. Öltözködésében és megnyilvánulásaiban a politikai élet extravagáns és provokatív szereplőjének számít, mindezt azonban Amerika konzervatív szereplőjeként. A róla készült Get Me Roger Stone című Netflix-dokumentumfilmben el is mondja, hogy
tizenkét éves korában lett republikánus, miután elolvasta Barry Goldwater A konzervatív lelkiismeret című könyvét.
Roger Stone közel 50 éve a Republikánus Párt körül tevékenykedik, közéleti hitvallása szerint
harcnak kell tekinteni a politikai kampányokat, amelyeket bármilyen áron meg kell nyerni.
Egy korábbi CNN-es interjúban Terry McAuliffe, a Demokrata Nemzeti Bizottság akkori vezetője úgy hivatkozott Stone-ra, mint „a Nixon korából származó, öreg, piszkos szélhámosra”. A trükközéseit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a róla szóló dokumentumfilmben elmondta,
19 éves korában álnéven pénzt adományozott Nixon republikánus kihívójának, Pete McCloskey-nek a Fiatal Szocialisták Szövetségének nevében, hogy később lekommunistázhassa az elnökjelölt-aspiránst.
Igaz, kisgyerekként még John F. Kennedyt támogatta Richard Nixonnal szemben: Stone elmondta, hogy 1960-ban végigment az iskola menzáján, és elterjesztette, hogy Nixon bevezetné a szombati tanítási napot is. Állítólag több iskolatársa családjánál is bevált az álhírterjesztés.
Az 1970-es években Richard Nixon kampányában dolgozott, szoros kapcsolatot tartott fenn az elnökkel. A Nixon 1974-es lemondását követő években rendszeresen vacsorázott a volt republikánus elnök otthonában, sőt később a hátára tetováltatta Nixon arcképét, és számos relikviát is gyűjtött a politikusról.
1976-ban csatlakozott Ronald Reagan csapatához, majd négy évvel később New York, New Jersey és Connecticut politikai igazgatójává vált a Reagan-kampányban. Később a republikánus elnök kormányában nem vállalt pozíciót, ehelyett többedmagával megalapította a Black, Manafort, Stone & Atwater tanácsadó és lobbizóirodát, amellyel 2016-ban segítették Trump kampányát is. Ügyfeleik között szerepeltek az elnök korábbi vállalkozásai és a Rupert Murdoch-féle konzervatív hangvételű News Corporation is.
Az üzleti szereplőkön kívül elvállaltak kevésbé szalonképes klienseket is, például az angolai lázadókat és a hírhedt Fülöp-szigeteki diktátort.
Stone szerint azonban nem voltak sem erkölcstelenek, sem törvénytelenek ezek az együttműködések. A Republikánus Pártban később kiérdemelte a „keresztapa” és a „sötétség hercege” nevet is, az utóbbira Roger Stone is szívesen hivatkozik.
Jöhet az elnöki kegyelem?
Stone-ot tavaly őrizetbe is vették, majd Trump korábbi ügyvédje, Michael Cohen a kongresszusi meghallgatásán nemcsak az elnök, hanem a tanácsadó ellen is tanúskodott. Azt mondta, hogy
Trump régi barátja kapcsolatban állt a WikiLeaks alapítójával, így Donald Trump már előre tudott arról, hogy nyilvánosságra hoznak Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltre nézve hátrányos információkat.
A mostani ítéletre Trump a Twitteren azt reagálta, hogy „(...) azt mondják, Roger Stone hazudott a kongresszusnak. Na igen, de ugyanezt tette Comey (aki még titkosított információkat is kiszivárogtatott, amiért csaknem mindenki, kivéve a csaló Hillary Clintont hosszú időre börtönbe megy). És ugyanezt tette Andy McCabe, aki szintén hazudott az FBI-nak.”
Az elnök bejegyzését követően a republikánusokhoz közelálló elemzők máris felvetették, hogy Trumpnak kegyelmet kellene gyakorolnia a Stone-ügyben. Mindenestre Roger Stone több évtizedes pályafutása alatt számos politikai machinációban vett részt, azonban egyikért sem kellett felelnie. Eddig.
