Tavaly 442,2 ezer véradásra jelentkezést regisztráltak, és 377 ezer esetben minősült alkalmasnak a donor. Összesen 240 ezren adtak vért, volt, aki egyszer, de volt, aki többször is segített embertársain – válaszolta az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) a Világgazdaság megkeresésére. Egy évvel korábban még 458 ezer jelentkezést és 385 ezer alkalmasnak minősítést regisztráltak.
Az elmúlt évben 57 ezer, 2018-ban pedig 65,8 ezer véradót utasítottak el azért, mert nem volt alkalmas véradásra. A leggyakoribb kizárási ok az alacsony hemoglobinszint, ez teszi ki a kizárások csaknem felét
– írta az OVSZ. A vezető okok közé tartoznak még a szívverés különböző rendellenességei és a magas vérnyomás is. Ahhoz, hogy Magyarországon a vérellátás biztosítva legyen, mindennap 1600-1800 véradóra van szükség. Tavaly átlagosan 1700-an adtak vért, az egy véradóra eső átlagos megjelenési ráta 1,8 volt évente.
A kórházak a vörösvérsejt-készítményekből hétköznaponként 1200-1300 egységet, plazmakészítményekből 200-300 egységet, vérlemezke-készítményekből 500-600 egységet használnak fel. A hét végi vagy az ünnepnapi felhasználás a hétköznapi mennyiség 25-30 százalékát teszi ki.
Az OVSZ nem tapasztal összefüggést a plazmacentrumok működése és a véradók számának alakulása között. Évente több véradói toborzókampányt is szerveznek a véradás népszerűsítése, a véradók megszólítása végett. Jelen vannak a közösségi médiában és más online felületeken is, az OVSZ kiemelt célja a fiatal felnőttek, vagyis a 18–25 éves korosztály megszólítása. Korábban szó volt arról, hogy a véradáshoz szükséges 18 éves korhatárt csökkentik, de az elképzelést végül elvetették.
Konzultációk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a középiskolákban inkább az edukációra helyezik a hangsúlyt, és a nagykorúvá válást tekintik a véradásra való érettségnek.
A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság csütörtöki számában
