Tavaly 124,4 ezren jelentkeztek valamilyen nyelvvizsgára, és 82,3 ezren jártak sikerrel, míg egy évvel korábban a 120,5 ezer próbálkozásból 79,5 ezret koronázott siker
– derült ki az Oktatási Hivatal adataiból. Erre reagálva Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke a Világgazdaságnak elmondta: csúcsévnek számít a tavalyi. Ez évre tekintve kifejtette: a nyelvvizsgázók 40 százaléka ezekben a hónapokban szerzi meg a papírját, a nyelvtanulók csaknem 80 százalékát pedig azok teszik ki, akik felvételire készülnek. Úgy véli, a nyelviskolák nagy része zökkenőmentesen állt át a távoktatásra, de a leterheltségük a koronavírus miatt körülbelül a felére esett vissza.
A húsvét előtt megjelent kormányrendelet kapcsán kiemelte, hogy a mostani felsőoktatási felvételi eljárásban egy fél nyelvvizsga, vagyis külön egy írásbeli vagy egy szóbeli is teljes pluszpontszámot hoz, így 28 vagy 40 pontot szerezhet az, aki most a középfokú vagy a felsőfokú nyelvvizsgát megszerzi.
Ugyanebben a rendeletben van egy olyan pont is, amely szerint jó esély van arra, hogy távfelügyelettel, vagyis online eszközök segítségével otthonról is le lehessen tenni a vizsgát. Erről napokon belül várhatók részletszabályok. Bár a távfelügyeleti vizsgát külföldön több országban megoldották már, és magas szintű vizsgabiztonság garantálható, a rendszer meghonosítása itthon forradalmi változást hozna a szakmai egyesület elnöke szerint. Egyúttal jókora kihívás lenne, hogy a megszokottól eltérő, új eljárásrend mellett tömegeket lehessen levizsgáztatni. A rendeletalkotó szándéka az lehet, hogy összhangba hozza a mostani érettségit és a pluszpontok miatt fontos nyelvvizsgákat.
Rozgonyi Zoltán szerint viszont a nyelvvizsga hiánya miatt bennragadt diplomáknak semmi közük a mostani járványhelyzethez,
hiszen ez egy olyan ügy, amely sokéves adóssága az oktatáspolitikának, és valamit kezdeni kellett vele.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
