A nukleáris nagyhatalmak tavaly rekordösszeget,
73 milliárd dollárt (24 000 milliárd forintot) költöttek atomarzenáljukra, csaknem tíz százalékkal többet, mint 2018-ban
– derül ki az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN (International Campaign to Abolish Nuclear Weapons) nemzetközi civil kezdeményezés szerdán Genfben közzétett jelentéséből.
A 2017-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett kezdeményezés szerint
a globális nukleáris fegyverkezési kiadások mintegy fele az Egyesült Államokhoz köthető, ahogy a növekedés túlnyomó része is.
Az amerikai költségvetés, amelynek külön fejezete a nukleáris fegyverek és hordozóeszközök fejlesztése, tavaly 5,8 milliárd dollárral, 35,4 milliárd dollárra gyarapodott.
Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország és India hasonló kiadásai jóval szerényebb mértékben növekedtek.
Izrael és Észak-Korea esetében a becsült kiadások a korábbihoz azonos szinten maradtak. Izraelről széles körben feltételezik, hogy rendelkezik saját nukleáris fegyverarzenállal. A zsidó állam ugyanakkor politikai okokból nem erősíti meg ennek létét.
A nukleáris hatalmak közül egyedül Pakisztán költött kevesebbet 2019-ben atomfegyvereire az ICAN szerint, amely megállapításait nyilvánosan hozzáférhető adatokra és a védelmi költségvetésekre alapozza.
„A számadatok nem tartalmazzák a nukleáris kísérletek és gyártási folyamatok masszív humanitárius költségeit és a környezetre tett károkat” – hívta fel a figyelmet Alicia Sanders-Zakre, a dokumentum egyik szerzője.
Az ICAN az atomfegyverek betiltásáról szóló 2017-es egyezmény megvalósulása mellett kampányol.
Az egyezményt eddig 81 ország írta alá, de nincs közöttük egy nukleáris hatalom sem,
pedig ezek teljes arzenálja a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb becslései szerint mintegy 14 ezer atomfegyvert tesz ki.
