Alaposan kistafírozza az orvosokat ügyeleti és átvezénylési díjjal a kormány, a kellemetlen intézkedések bevezetését pedig az országgyűlési választások utánra halasztja – derül ki a jogállási törvény végrehajtási rendeletének tervezetéből – amely a MedicalOnline birtokába jutott. A tervezet szerint az orvost az önként vállalt többletmunka minden órájáért illetményének egy órára eső összege illeti meg, amennyiben a rendes munkarend szerint, vagy készenléti feladatellátás keretében végzi azt, és óránként ennek fele ügyeleti ellátás.
Nem kell engedélyt kérni a másodálláshoz, legalábbis 2023. január 1-jéig, és 2022. december 31-éig nem szűnnek meg a közreműködői szerződések – legalábbis azok, amelyek idén december végéig megköttettek.
A tervezetben száz napban maximálta a kormány a kirendelés időtartamát, és meghatározta azt is, hogy nem lehet elvezényelni munkahelyéről a várandós és nagycsaládos orvosokat, és azokat sem, akik gyermeküket egyedül nevelik, vagy hozzátartozójuk tartós gondozásra szorul.
Kissé nehezen értelmezhető a rendelettervezetnek az a kitétele, ami szerint „egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése a munkáltató közvetlen döntése alapján vagy meghívásos eljárás útján történhet”, utóbbi lefolytatására előkészítő bizottság hozható létre – írja az egészségügyi szakportál.
Körvonalazódik egy új háttérintézményi struktúra képe is, várhatóan létrehozzák a Országos Kórházi Főigazgatóságot, eszerint az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók munkáltatója az országos kórház-főigazgató lesz. A lap szerint a poszt várományosa Jenei Zoltán lehet, aki öt éven át volt a Pécsi Tudományegyetem kancellárja, erről a posztról idén szeptemberben hívta vissza az innovációs miniszter.
Az állami kórházak vezetői illetményükön felül bruttó 700 ezer forintot kapnak, a városi szolgáltatók igazgatói 500 ezer, míg a járóbeteg-szakellátóké 300 ezer forintos többletpénzre számíthatnak havonta.
Az intézmény irányítója gyógyító munkát nem, csak tudományos, oktatói és szerzői jogi tevékenységet végezhet.
