Az olajtartalékok további felszabadításáról szó sem lehet, amíg nem tudni, meddig tart a közel-keleti válság
Az iráni háború globális energiasokkot okozott, de egyelőre nem várható, hogy a legfejlettebb ipari országok, a G7 a stratégiai olajtartalékok további felszabadításával enyhítsék a nyomást. A francia pénzügyminiszter szerint ilyen döntésre nincs mód mindaddig, amíg nem tudni, hogy meddig tart a konfliktus, így a kérdés nem is került napirendre a csoport eheti találkozóján.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 32 tagállama, köztük a G7-ek márciusban már felszabadítottak több mint 400 millió hordónyit a stratégiai olajtartalékból, így drasztikusan lecsökkentek a kereskedelmi készletek.
Ez a helyzet a legnagyobb exportőr Egyesült Államok esetében is, amelyet teljesen kiszipolyoznak az olajért versengő vásárlók. A felszabadított amerikai tartalék jelentős része Európába került.
Az olajtartalékok természetüknél fogva végesek
A világ így lassan elveszíti azt a biztonsági puffert, amely normális esetben megvédené a gazdaságot az ellátási sokktól, a további készletek felszabadítása így alapos megfontolást igényel.
A stratégiai készletek természetüknél fogva végesek, így nem bocsáthatunk ki belőlük többet, amíg nem válik világosabbá, hogy meddig és milyen intenzitással tart még a közel-keleti konfliktus
– hangsúlyozta egy interjúban Roland Lescure francia pénzügyminiszter.
Emlékeztetett, hogy még a Hormuzi-szoros megnyitása után is hetekbe fog telni, mire az olajszállítmányok elérik Európát, Ázsiát és más régiókat, ezért kulcsfontosságú lesz annak előrejelzése, hogy mikor indulnak újra a tankerek a Perzsa-öbölből.
„Ez lehet az a pillanat, amikor értelmes megfontolni a tartalékok további felszabadítását, hogy biztosítsuk az átmenetet a jelenlegi fázisból a következőbe” – idézte Lescure-t brit Financial Times.
Egyes államok maguk is dönthetnek
A koordinált döntést az IEA tagjai hozzák meg, de egyes államok maguk is dönthetnek a készleteik felszabadításáról.
Fatih Birol, az IEA vezetője a G7 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek eheti párizsi ülésén újságíróknak elmondta, hogy a stratégiai olajtartalékok felszabadítása napi 2,5 millió hordónyi olajat juttatott a piacra, ő is figyelmeztetett azonban, hogy ezek a készletek nem végtelenek.
Birol folyamatosan egyeztet a tagállamokkal, és az IEA kész „azonnal lépni”, de a további felszabadítás a piaci helyzettől függ. Birol többször hangsúlyozta, hogy a Hormuzi-szoros lezárása okozta globális energiasokk
nagyobb válságot okozott, mint az 1970-es évekbeli és az orosz-ukrán háború együtt,
de a tartalékok biztosítottak némi puffert.
Az EU is megvágta a növekedési kilátásokat
Az iráni háború hatásai világszerte lelassították a gazdasági növekedést. Az Európai Bizottság csütörtökön kiadott előrejelzése 0,9 százalékra vágta meg az idei növekedési kilátásokat a novemberben jelzett 1,2 százalékról, az eurózónában pedig
- három százalékos inflációra számít
- a korábban prognosztizált 1,9 százalék helyett.
Bár a tárgyalások folytatódnak az Egyesült Államok és Irán között, így Donald Trump elnök a hét elején elhalasztotta az újabb támadást, csak a szoros újranyitása vetne véget a válságnak, így a globális gazdaság addig bizonytalan helyzetben van.
Erre a „nagy fokú bizonytalanságra” hivatkozva hagyta váltatlanul a kamatlábakat áprilisi ülésén az amerikai Federal Reserve és az Európai Központi Bank (EKB) is.
A francia kormány nem hajlandó adócsökkentésre
Franciaországban egyre erősödik a nyomás a kormányra, hogy tegyen többet az energiasokk enyhítésére, de Párizs egyelőre ellenáll, mert a deficit már így is a GDP 5,1 százaléka, vagyis messze meghaladja a három százalékos uniós küszöböt.
A kormány eddig csupán 470 millió eurót különített el az alacsony jövedelmű háztartások és a leginkább érintett ágazatok, így a halászat és a mezőgazdaság számára.
A Reuters tudósítása szerint ezt csütörtökön további 710 millióval egészítette ki, de Sebastien Lecornu miniszterelnök a feszített költségvetésre hivatkozva kizárta az üzemanyagok adójának csökkentését.
A gazdasági növekedés is stagnált az első negyedévben, a munkanélküliségi ráta pedig ötéves csúcsra, 8,1 százalékra emelkedett.
Lescure szerint az iráni háború legalább hatmilliárd euró többletköltséget okozott Franciaországnak, ebből négymilliárdot tesznek ki a magasabb kamatok. Az idei növekedési kilátásokat a közelmúltban 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentették.
A francia gazdaság az atomenergia magas arányának köszönhetően viszonylag ellenálló, így egyelőre csak „sárga figyelmeztető lámpák villognak a pirosak helyett”.
