Mintegy 200 millió eurós hitelkeretről tárgyal az Európai Beruházási Bankkal (EIB) a főváros, és az uniós pénzintézet legfelső vezető testülete, az igazgatótanács várhatóan még az idén jóváhagya
– közölte a Világgazdasággal a Főpolgármesteri Hivatal. Ha ez bekövetkezik, az nem jelenti a forrás megnyitását, mivel előzetesen a kormánynak és a közgyűlésnek is jóvá kell hagynia.
A lapunknak adott tájékoztatás szerint az átszámítva mintegy 70 milliárd forintos kölcsönt a bank az október 30-i indikatív ajánlata szerint a következő kondíciókkal kínálja:
25 éves futamidő, háromhavi Bubor plusz 0,55 százalékos kamatfelár, ötéves türelmi idő az első lehívástól. Rendelkezésre tartási díj nincs, ami előrelépés az eddigi EIB-szerződésekhez képest, ezért az idén 60 millió forintot számítanak fel.
Az is kiderült, hogy a szóban forgó új hitelkeret terhére tervezett fejlesztéseknek 2025 a határidejük. Ezeket az EIB 90 százalékban finanszírozná.
A 2025-ös végső dátum optimista vállalás a budapesti vezetés részéről, tekintve, hogy a még 2015-ben kötött, összesen 300 millió euró értékű EIB-hitelkeretek kétharmada máig felhasználatlan.
Az euróárfolyam változása miatt most 109 milliárd forintra tehető teljes összegből 38,7 milliárd forintot hívtak le még 2019 májusában, vagyis a fennmaradó rész 70,3 milliárd forint. Ráadásul ezek az EIB-kölcsönök az idén december 29-ig élnek, utána már nem állnak Budapest rendelkezésére. A főváros a Világgazdaságnak azt állította, hogy
a hitelszerződésekben foglaltaknak megfelelően az egész EIB-keretet lehívják az év végéig.
Ennek elköltése lépcsőzetesen menne végbe, az aktuális budapesti költségvetésben tervezett felhasználás mintegy 41 milliárd, a fennmaradó 29 milliárd forint a következő évekre marad: 2021-ben 16,2, 2022-ben 8,4, majd 2023-ban 4,4 milliárd forintot költenének el.
Budapest szerint a 200 millió euróra azért van szükség, mert a 2015-ös EIB-hitelkereteket nagyrészt már folyamatban lévő fejlesztési feladatokhoz rendelték.
A budapesti költségvetésnek létezik egy melléklete., amely felsorolja ezeket a beruházásokat, ám információink szerint ezek többsége csúszik, az előkészítettségük pedig minimális. Jó példa erre a Blaha Lujza tér rekonstrukciója, ott a tervezés egy éve húzódik. A főváros saját bevallása szerint január óta mostanra sikerült felvázolni azokat az elveket, amelyek szerint korszerűsítenék a közterületet. További másfél évig is eltarthat, amíg az építkezés megkezdődik.
A Lánchíd felújításának már zajlania kellene, de egyelőre még eredménye sincs a közbeszerzési eljárásnak.
Ezek, illetve a többi projekt együtt sem fedik le a teljes hitelkeretet. A főváros ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy mire költené a fennmaradó részt, annak céljaként csupán „a hitelkeretben nem szereplő, de az EIB hitelcéljainak megfelelő, év közben jelentkezett fejlesztési feladatokat” jelölte meg.
Nem világos, hogy az eddigi kölcsönöket pontosan mire fordítja Budapest, és egyelőre az újnál is hasonló a helyzet. „A főváros elsősorban közösségi közlekedési járműbeszerzéseket és kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztési beruházásokat, városmegújítási és -regenerációs, valamint zöldterület-fejlesztési projekteket tervez megvalósítani” – reagált az erre vonatkozó kérdésre a Főpolgármesteri Hivatal. A konkrétumokra a jövő évi költségvetés előterjesztéséig biztosan várni kell, az EIB-finanszírozású fejlesztések frissített listája addigra készül el.
