A Brexit eltántorítja a magyar diákokat
Eltántorította a Brexit a magyarországi diákokat az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeitől, holott ezek nagyon népszerűek voltak idehaza az utóbbi években – többek között ez derül ki az Engame Akadémia friss, nem reprezentatív felméréséből.
A diákok számára alternatívát azok az országok jelenthetnek, amelyek szintén magas színvonalú oktatást biztosítanak, azonban kedvezőbb anyagi feltételek mellett.
Körülbelül 15 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményben a 2019/2020-as tanévben, miközben idehaza – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – 247 ezeren azaz a felsőoktatásba bekapcsolódók 6 százaléka a határokon kívül folytatta tanulmányait.
A tavalyi 4 százalékos bővülés feltehetően a jelenlegi tanévben is folytatódott: noha a 2020/2021-es tanévről egyelőre nincsenek pontos statisztikák a külföldön tanuló magyar diákokra vonatkozóan, de egyéb tényezők mellett a külföldre jelentkezők számának további növekedése lehetett az egyik oka annak, hogy 2020-ban mintegy 20 ezerrel kevesebben felvételiztek hazai felsőoktatási intézményekbe – mondta Lévai Balázs, az Engame Akadémia társalapító-ügyvezetője.
A diákok között legnépszerűbbek az osztrák és a német egyetemek, azonban az elmúlt évtized egyik legdinamikusabb növekedése egy Egyesült Királyságban volt, tíz év alatt csaknem megháromszorozódott a szigetországba jelentkező magyar diákok száma, ami a brit egyetemek színvonalát tekintve aligha meglepő.
A képet teljesen átrajzolja azonban a Brexit:
a brit kormány döntése alapján 2020. december 31-e után ugyanazok a feltételek vonatkoznak majd az uniós, így a magyar diákokra is, mint az EU-n kívülről érkezőkre.
Ez többek között azt jelenti, hogy a jelenlegi 9250 fontos (nagyságrendileg 3,6 millió forintnak megfelelő) uniós tandíj helyett évente 10 – 38 ezer font (körülbelül 4-15 millió forint) közötti összeget kell majd fizetniük azoknak, akik a brit felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni szeptembertől. Ez akár kétszer-háromszoros drágulást jelent. Lévai Balázs azonban hangsúlyozta, egyre több egyetem jelentett be máris olyan, uniós diákoknak szóló garantált ösztöndíjakat, amelyekkel meg lehet közelíteni az eddigi tarifákat.
Viszont az tovább nehezíti a helyzetet, hogy az EU-ból érkező jelentkezők elveszítik az eddigi kedvezményes diákhitel igénylésének lehetőségét is. További bonyodalmat okoz, hogy a Brexit miatt a félévesnél hosszabb képzésre érkezőknek diákvízumot kell igényelniük, ez további 812 fontnyi, mintegy 300 ezer forint pluszköltséget jelent.
Az Engame Akadémia 156 diák és 95 szülő megkérdezésére épülő felmérése szerint a diákok 27,6 százaléka a Brexit miatt nem jelentkezik az Egyesült Királyságba, pedig korábban gondolkodott rajta.
A megkérdezett szülők ennél is nagyobb aránya, 36,8 százaléka mondta, hogy gyermeke a Brexit miatt nem jelentkezik a szigetországba.
Lévai Balázs szerint Hollandia jelenthet megoldást azoknak, akik angol nyelvű képzésben szeretnének részt venni. Statisztikai adatok szerint az elmúlt öt évben évi 20 százalékkal nőtt a magyar hallgatók aránya a holland egyetemeken. A szakember szerint a Brexit miatt növekszik majd azoknak az országoknak a népszerűsége is, ahol a második beszélt nyelvükön tanulhatnak a diákok. Ezen a területen Ausztria és Németország továbbra is vezeti a listát, de többek között Olaszország, Franciaország, Spanyolország és a skandináv országok is élénkülő érdeklődésre számíthatnak.
