Milliárdokra bírságolta a félrevezető reklámokat a versenyhivatal

Az év eleji időszakban számos cégnél döntenek reklámozási és marketing kérdésekben, ezzel pedig igen érzékeny területre lépnek. Az elmúlt két évben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ilyen ügyekben csaknem 6 milliárd forint bírságot szabott ki. Aki biztos akar lenni a dolgában, annak napi szinten követnie kell a jogszabályi háttér változásait – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás közleményében.

A GVH reklámügyi, illetve fogyasztókkal szembeni megtévesztés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 2019-2020-ban 5,87 milliárd forint bírságot szabott ki

– mutat rá az ügyvédi társulás gyűjtése, amelyet a GVH honlapján fellelhető dokumentumok alapján készítettek.

Ráadásul, ahogy 2019-ben, úgy tavaly is akadt megabírság, hogy számos valótlanságot tartalmaztak, ezért 800 millió forintos bírságot szabott ki a Direct Group S.A. hirdetéseivel kapcsolatban a GVH.

A szankciók nagyságrendje is jól tükrözi, hogy a reklámozásba kezdő társaságnak – legyen az kis- és középvállalkozás vagy multinacionális vállalat – alaposan végig kell gondolnia, hogy mit és hogyan kíván hirdetni. Ezeket minden esetben összhangba kell hozni a helyi jogszabályokkal.

Az Egyesült Királyságban például az elmúlt hetekben tették közzé azt a kormányzati tervet, amely teljes egészében betiltaná az egészségtelen élelmiszerek (junk food) mindennemű reklámozását.

Ha a döntés hatályba lép, akkor ez cégek százainak alapjaiban változtathatja meg reklámozási gyakorlatát, sőt a marketingosztályok működését, felépítését is.

Éppen utóbbi terület, vagyis a tiltott termékek, szolgáltatások hirdetésének közzététele a reklámozók leggyakoribb hibái közé tartozik. Ez alól Magyarország sem kivétel

– mutat rá Dr. Solt István, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

A kérdést sokszor nagyvonalúan kezelik, pedig itthon is léteznek tematikus korlátozások. Például a hazai jogszabályok szerint tilos az olyan reklám közzététele, amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz, de azoké is, amelyek a gyermekek érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsítják – írja a közlemény.

A cégek által elkövetett másik gyakori hiba a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.

Ezt jól példázza, hogy az említett bírságok döntő részét ezen jogszabálysértés miatt szabta ki a GVH. Emellett gyakori problémának számít a tiltott összehasonlító reklámok közzététele. Ebben az esetben a hirdetés tartalmát nagyon pontosan meg kell tervezni, hiszen kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók össze, ráadásul csak az ellenőrizhető tulajdonságokat lehet összevetni – írják.

A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve azon vállalkozáscsoport megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. Ennek elkerülése érdekében számos alkalommal érdemesebb külső segítséget, szakmai tapasztalattal rendelkező támogatást kérni – fejtette ki a szakértő.