Az 27 tagállamában általánosan több mint minden tizedik (11 százalék) polgár esett áldozatul valamilyen bűncselekménynek. Míg hazánkban az évek óta tartó csökkenés után már minden huszadik (5,3 százalék) személyt ért atrocitás a 2019-es évben – mutat rá az Eurostat friss felmérésében.
Az EU-ban a 2013-as csúcsot jelentő 14,1 százalékos bűnügyi statisztika után 3,1 százalékponttal javult a mutató az elmúlt években. Azonban a városokban élők háromszor nagyobb veszélynek voltak kitéve ebben a tekintetben, mint a vidéki területek lakói a hivatal szerint (21,3 százalék vs 6,9 százalék).
Érdekes eltérést találtak még a szegénységben élők között is, akik az átlagosnál sűrűbben (2,4 százalékponttal) estek áldozatul bűncselekménynek.
A magyarországi 5,3 százalékos bűnügyi mutató a negyedik legalacsonyabb volt az unióban, ezzel Lengyelország (4,4 százalék) és Szlovákia (5,6 százalék) között helyezkedett el.
A legrosszabb közbiztonsági helyzet Bulgáriában volt, ahol több mint minden ötödik ember (20,2 százalék) esett áldozatul valamilyen bűncselekménynek vagy erőszaknak. A sorban utánuk következett Görögország 16,9 százalékkal, majd hasonlóan Hollandia 16,3 százalékos mutatóval.
Ezzel szemben a legbiztonságosabb ország Horvátország volt 2019-ben, ahol csupán a lakosság 2,7 százalékát érte valamilyen atrocitás, de szintén békésnek mondható volt Litvánia 3,2 százalékos jelzőszámmal.
Érdekesség, hogy hazánkban a 2014-es csúcsot jelentő évben éppúgy az EU-hoz, mint a V4-ekhez viszonyítva is magasabb volt a bűnesetek aránya, majd az azt követő öt évben egy 8,6 százalékpontos esés után 5,3 százalékon állt a mutató.
Így a visegrádi országok között Magyarország (5,3 százalék) volt a második legbiztonságosabb állam Lengyelország (4,4 százalék) után.
A harmadik helyen következett Szlovákia, ahol az emberek 5,6 százaléka esett áldozatul erőszaknak vagy bűncselekménynek, majd Csehország lakossága 7,8 százalékos aránnyal.
Az elmúlt években a V4-országokban rendre az uniós átlag alatt volt a bűnesetek száma, ami azért is fontos, mert az EU fenntarthatósági és fejlesztési céljai között szerepel az index csökkentése.