A Nyugat és Kína közötti rivalizálás fokozódása várható a következő húsz évben, amelyet a katonai erőviszonyok változása, a demográfia, a technológiai verseny és a „kormányzati modellek közötti egyre erősödő megosztottság” is táplál – hangsúlyozta friss jelentésében az amerikai hírszerző szolgálatokat összefogó Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC).
A „Globális trendek 2040: egy versengőbb világ” című dokumentum szerint a következő évtizedekben komolyabb kihívást jelentenek majd az éghajlatváltozás, illetve a társadalmi egyenlőtlenségek, a járványok, valamint az államok közötti és azokon belüli konfliktusok. Arra is rámutattak, hogy
bizonyos problémákat így is súlyosbított már a koronavírus-pandémia, amelynek hatásai még évek múlva is érezhetők lesznek.
A mostani járvány feltárta és esetenként mélyítette az egészségügyi ellátás egyenlőtlenségeit, megnövelte az államadósságot, felerősítette a politikai polarizációt és a nacionalizmust, súlyosbította az egyenlőtlenségeket, fokozta a bizalmatlanságot a kormányok iránt, rávilágított a nemzetközi együttműködés kudarcaira – olvasható a jelentésben.
Eszerint eközben lelassult az előrehaladás a szegénység, a járványok, továbbá a nemek közötti egyenlőtlenségek elleni küzdelemben.
Mint írták, a regionális hatalmaknak és a nem állami szereplőknek a közeljövőben a jelenleginél is nagyobb befolyásuk lesz, és ez valószínűleg „erőszakra hajlamosabb és változékonyabb geopolitikai környezetet”, gyengébb nemzetközi együttműködést fog eredményezni.
Az NIC öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a világ 2040-es állapotáról.
A legderűlátóbb szerint a demokratikus kormányzatok végül eredményesebbnek bizonyulnak a tudományos kutatás és a technológiai innováció támogatásában, és ez gazdasági fellendülést hoz számukra, így képesek lesznek megküzdeni a hazai kihívásokkal és a nemzetközi versenytársakkal. A legpesszimistábban azt emelték ki, hogy a koronavírus-válság és a globális felmelegedés zavarokat okoz majd a globális élelmiszer-ellátásban, ami sokak halálát okozó zavargásokhoz vezethet.