Uniós védelmet kapott a nagykunsági pálinka

Az Európai Bizottság tegnapi döntésével a nagykunsági szilvapálinka védett elnevezés lett az Európai Unióban. A nagykunsági szilvapálinka előállítása Jász-Nagykun-Szolnok megyének kizárólag a Tisza vonalától keletre elhelyezkedő területéről származó szilva felhasználásával és ezen a területen elhelyezkedő feldolgozó szeszfőzdékben történhet. A Nagykunságban történelmi tradíciói vannak mind a szilva termesztésének, felhasználásának, mind a kereskedelmének. A termőterületen a legnépszerűbb fajták a besztercei és a vörös szilva. A Nagykunságra jellemző klimatikus adottságok – a napsütéses órák magas száma – különösen ízgazdag, aromás, magas cukortartalmú szilvatermést eredményeznek. A nagykunsági szilvapálinka legalább 40 százalékban vörös szilvából, illetve besztercei szilvából készül. A szilva magas cukortartalmának köszönhetően a belőle főzött pálinka ízét a marcipános és lekváros ízjegyek jellemzik. A nagykunsági szilvapálinka nemzetközi viszonylatban is elismert termék, az exportértékesítés területe széles, Romániától Kanadáig terjed – ismerteti a minisztérium közleménye.

A nagykunsági szilvapálinka a korábban már bejegyzett elnevezések után – pálinka, törkölypálinka, békési szilvapálinka, gönci barackpálinka, kecskeméti barackpálinka, szabolcsi almapálinka, szatmári szilvapálinka, újfehértói meggypálinka és vasi vadkörtepálinka – a tizedik magyar pálinka, amely uniós oltalmat kapott.

A földrajzi árujelzők használata olyan eszköz az előállítók kezében, amely jelentős gazdasági előnnyel járhat. A 2020 januárjában közzétett EU-s statisztikai adatok szerint a teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 15 százalékát a földrajzi árujelzős termékek teszik ki, amelyeknek az értékesítési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkező cikkeké.