Robotizálásra költ egymilliárdot a koporsógyártó

Az utóbbi egy-másfél évben nagyon megemelkedett Magyarországon a hamvasztásos temetések száma, főleg a költséghatékonyság miatt – állítják a temetkezési szakmában utazók. Minél vallásosabb egy nemzet, annál jellemzőbb a testtől való búcsúzás.

Magyarországon 130 ezer elhunytból 50 ezernek lesz koporsós temetése.

Romániában vagy Olaszországban gyakorlatilag nincs hamvasztás, míg a legateistább európai országban, Csehországban 90 százalék feletti a hamvasztásos temetések aránya. A magyarországi hamvasztások aránya országosan 60-65 százalék, a fővárosban pedig már a 80 százalékot is meghaladja. A hamvasztásos temetés ára 100 ezer és 350 ezer forint között mozoghat, egy koporsós temetésnél 300 ezer forint a legalacsonyabb költség.

Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb a temetkezések költsége

– mondta Balogh Károly, a koporsókat is gyártó Karsol Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak, hozzátéve, hogy Nyugat-Európában ezer és ötezer euró között van a végső búcsúztatás költsége. A nyíradonyi székhelyű cég naponta 180-200 koporsót készít. A gyártói árakat üzleti titokként kezeli, de Balogh Károly elmondta, hogy a legolcsóbb és a legdrágább koporsó között két és félszeres a különbség. A cég évente 40-50 ezer koporsót értékesít, ezek 75 százaléka exportra, főként az olasz, a román és a francia piacra kerül.

A Karsol Kft. 2019-ben 1,8 milliárd forint árbevételt ért el, a tavalyi adatok pedig ezt körülbelül 10 százalékkal múlták felül – közölte az ügyvezető igazgató.

A temetkezési szektorban a legnagyobb kellékgyártó cégek évente egy-kétmilliárd forintos nettó árbevételt érnek el, a kisebbek pedig 200–500 millió forint közöttit, tehát ez egy tipikus kkv-ágazat, nem jellemző a multinacionális vállalatok jelenléte – tette hozzá.

Március közepe és április közepe között a rendelések aránya 20 százalékkal emelkedett meg. A nyíradonyi cég munkaerőhiánnyal küszködik, ezért automatizálni szeretné a koporsógyártást:

ipari robotokkal bővíti a gyártóbázisát, erre a következő öt évben egymilliárd forintot szán.

Az ország valamennyi megyéjében emelkedett az elhunytak száma 2020 azonos időszakával összevetve, leginkább (53 százalékkal) Somogy, legkevésbé (12 százalékkal) pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az idei év első 17 hetében – csak Budapesten – valamivel több mint ezerrel volt magasabb a halálozások száma, mint egy évvel korábban.

Inkább a fővárosban kell hosszabb időt várni a temetési szertartásokra, ez vidéken nem jellemző

– mondta a Világgazdaságnak Palkovics Katalin, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének (Mateszsz) elnöke. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 140 900-an haltak meg, az elmúlt húsz év átlagos halálozási rátája 130 ezer. A Mateszsz a legnagyobb temetkezési szervezet Magyarországon, több mint hetven tagja van. Kegyeleti gyászszertartásokkal 480-500 kkv foglalkozik, van olyan cég, amelyik temetőüzemeltetést is végez.

A fővárosban és a megyeszékhelyeken főleg a sírhelyárak miatt kerül többe a végső búcsúztatás. Példaként említette, hogy míg egy kisebb településen a sírhelyért 25 évre ötezer forintot kérnek, ez Budapesten már meghaladja a százezer forintot is. Jogszabály határozza meg az értékesíthető szolgáltatások és termékek körét – tette hozzá Palkovics Katalin.

A pandémia miatt a vállalkozók pluszfeladatokkal és többletköltségekkel szembesültek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megfogalmazott egy eljárásrendet, hogy miként kell a covidos holttesteket kezelni.

Palkovics Katalin példaként említette, hogy védőfelszerelést, védő­szemüveget, lábzsákot kellett az alkalmazottak számára biztosítani, a koronavírusos holttesteket pedig dupla hullazsákban kellett szállítani. A temetkezési szolgáltatások területén nem jellemző a munkaerőhiány, ám az elmúlt másfél évben sokkal jobban kellett a logisztikai feladatok összehangolására figyelni.