Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése a közösségi média jelenségét, illetve a platformok dominanciájának veszélyeit mutatja be, főként a közösségi média szabályozásának összetett problematikájára fókuszálva. A szakemberek szerint a kockázatok csökkentéséhez
a döntéshozók mellett, a felhasználók médiatudatossága is kulcsfontosságú.
Kiemelt szempont, hogy a hírek torzítatlanul, hamis állításoknak minél kevésbé kitéve, a szolgáltatók önkényes és társadalmilag szabályozatlan korlátozása nélkül jussanak el a társadalom tagjaihoz – írják közleményükben.
A 21. század technológiai fejlődésének hatására azonban a tömegmédia, azon belül is a közösségi média a nyilvánosság kikerülhetetlen véleményformáló közegévé nőtte ki magát, és olyan interaktív platformmá vált, amely valós idejű, ugyanakkor nem, vagy csak minimális mértékben kontrollált információcserét tesz lehetővé. Ahogy arra a koronavírus-világjárvány körüli információ- és hírdömping is rámutatott,
a hatásvadász megfogalmazások, az elferdített információk, illetve az egyoldalú tájékoztatás jelentősen képes befolyásolni a tömegeket, aminek súlyos társadalmi és gazdasági hatásai is lehetnek.
Az ÁSZ szakemberei külön részben tárgyalják az erőfeszítéseit, valamint rámutatnak arra is, hogy számos ország rendelkezik már speciális szabályokkal a közösségi médiára irányulóan, amelynek alapján összesítésre kerülnek a lehetséges szabályozási megoldások is.
Az elemzés kitér még a közösségi média-szolgáltatók felhasználóit érintő esetleges szankciók elleni jogorvoslati lehetőségekre, illetve azok jelenlegi hiányára.
Az elemzők felhívják a figyelmet, hogy a hazai állami és önkormányzati intézményeknek szükség esetén képesnek kell lenniük arra, hogy időben visszaszorítsák a közösségi médiában terjedő álhíreket, és hiteles információk, illetve hírek közlésével saját híreik hiteles forrásává váljanak. Súlyponti kérdést jelent továbbá
az edukáció és a médiatudatosság előmozdítása.
