A vasárnap hajnalban felborult magyar autóbusz balesetében nyolcan meghaltak, nyolcan súlyosan, negyvenen könnyebben megsérültek. Köves Szilárd szerint kicsi a valószínűsége, hogy a buszsofőr elaludt, hiszen sajtóhírek szerint nem sokkal a baleset előtt váltotta le kollégáját a vezetőülésben.
Az erre vonatkozó rendeletnek megfelelően két sofőr dolgozott a horvátországi Krk-szigetről Budapestre tartó buszon, akiknek szabály szerint négy és fél óra vezetés után legalább 45 percet kell pihenniük, tehát egyhuzamban kilenc órát közlekedhettek. Emellett ilyen hosszú, hat-hétórás úton meg szoktak állni, tehát teljesen elfogadható vélekedés, hogy a sofőrök kipihentek voltak
– ismertette.
A sofőr esetleges rosszullétével kapcsolatban úgy fogalmazott: egy rutinos buszsofőrről feltételezhető, hogy ha rosszul érzi magát, lassít, félreáll és szól a kollégájának, hogy nem alkalmas a vezetésre.
Ha azonban hirtelen lesz rosszul, azt nem tudja kivédeni senki
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy a hivatásos buszsofőröknek legfeljebb öt évente, kortól függően akár 2-3 évente kell orvosi vizsgálatra menniük.
A szakértő elmondta, hogy egy jól karbantartott busznál kevésbé valószínű, hogy műszaki hiba lépjen fel, de egyáltalán nem lehetetlen; a balesetek 2-3 százalékát okozza ilyen hiba. A durrdefekt nem jellemző a mai gumikra, ugyanakkor ha ez történtik, akkor "azonnali és nagyon nagy veszélyhelyzetet tud okozni". Ennek következtében a busz elhúz valamelyik irányba, és ha ezt a vezető észleli, és megpróbálja lereagálni, akkor jellemzően túl sokat vagy túl keveset mozdít a kormányon.
Feltételezem, hogy megvolt a kezeléséhez szükséges nagyfokú rutin, ugyanakkor egy olyan mozgássorozatról beszélünk, amire nem nagyon lehet felkészülni
– mondta erről Köves Szilárd.
A nemzetközi forgalomban részt vevő autóbuszok jellemzően minden vezetéstámogató rendszerrel fel vannak szerelve, ám azt gondolom, mindegy, hány ilyen volt a járműben, egy ilyen helyzetet nagyon nehéz kivédeni, majdhogynem lehetetlen. A buszok 80, egyes járművek 100 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek autópályán, ami Köves szerint egy komfortos utazósebesség.
A szakértő arra is kitért: baleset esetén egy buszban a leginkább a sofőr van veszélyben és azok, akik a közelében ülnek.
Ha azonban a busz felborul, akkor attól függően, hogy melyik oldalára fordul, bármelyik utas veszélybe kerülhet. A súlyos sérülések elkerülése érdekében igenis használni kell az üléshez tartozó biztonsági övet a buszokon is.
