Míg korábban Hongkong lakossága évente 0,2 százalék és 1,1 százalék között növekedett, ez a trend 2020-ra megfordult, 2020 közepén már 0,3 százalékos csökkenést mértek. A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában csütörtökön este megjelent cikk szerint ez a folyamat tovább gyorsult a a pekingi kormányzat által Hongkongra szabottan kidolgozott nemzetbiztonsági törvény bevezetése óta.
A város lakossága egy év alatt mintegy 90 ezer fővel – 1,2 százalékkal – 7,39 millió főre csökkent. Az egyik hongkongi kormányzati szóvivő szerint azonban a Hongkongot elhagyók esete "fogalmilag különbözik" a kivándorlástól, hiszen vannak, akik dolgozni, vagy tanulni mennek máshová, továbbá a csökkenés hátterében a koronavírus-járvány miatt alkalmazott szigorú beutazási és karanténszabályok állnak.
A SCMP által megkérdezett hongkongi szakértő szerint a népességcsökkenés tendenciája riasztó, aminek hátterében nem csupán a csökkenő születésszám, hanem az élesen emelkedő migráció is áll. Noha sokan valóban tanulni vagy dolgozni mennek, ez a korábbi években is így volt,
a kormányzatnak azonban meg kell találnia az okát, hogy miért ugrott meg hirtelen a távozók száma az elmúlt év során.
Joe Biden amerikai elnök múlt heti rendelete lehetővé teszi az Egyesült Államokban tartózkodó hongkongiak számára, hogy vízumuk lejárta után akár 18 hónapon át maradjanak az országban. Mindezt a a Hongkongban 2020 júniusában életbe lépett, nemzetbiztonsági törvény alapján a városban tevékenykedő ellenzéki törvényhozók és aktivistákkal szembeni hatósági fellépéssel indokolta.
Tavaly az Egyesült Királyság szintén segítségét ajánlotta fel a hongkongiaknak a nemzetbiztonsági törvény életbe lépését követően. A felajánlás értelmében a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak.
A szükséges jogosultsággal közel 3 millió hongkongi rendelkezik.
A SCMP május végén arról számolt be, hogy az ehhez szükséges jelentkezést, amely január 31-től indult el, négy hónap alatt több mint 34 ezer hongkongi nyújtotta be.
A hongkongi szabadságjogok helyzetét illetően az utóbbi években több ország – köztük az Egyesült Államok – fejezte ki aggodalmát. A kritikák között szerepel a tavaly június 30-án bevezetett nemzetbiztonsági törvény, valamint a választási rendszer átalakítása.
A lépések a bírálók szerint súlyosan csorbítják a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az "egy ország, két rendszer" elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.
