BUX 51,316.95
+1.17%
BUMIX 4,309.14
+0.41%
CETOP20 2,302.76
0.00%
OTP 17,475
+1.10%
KPACK 8,700
-4.92%
0.00%
0.00%
+1.03%
+1.89%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,345
-1.47%
0.00%
+0.86%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.94%
-1.40%
+0.77%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,480
+1.89%
+3.35%
ALTEO 1,765
+3.22%
0.00%
+0.82%
EHEP 1,765
0.00%
0.00%
+0.55%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
+0.83%
+0.78%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
0.00%
0.00%
-2.44%
0.00%
NUTEX 16.04
-0.87%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Újabb katasztrófa fenyegeti Haitit

Pusztító erejű földrengés rázta meg Haitit a hét végén. A katasztrófa több száz emberéletet követelt és jelentős anyagi károkat okozott. Az helyiekben még élénken él a tizenegy évvel korábbi, háromszázezer halálos áldozattal járó földrengés emléke, amit hat évvel később egy még súlyosabb humanitárius válságot okozó hurrikán követett. Az ország azóta sem heverte ki a természeti csapások okozta károkat.

Több száz eltűnt után kutattak még hétfőn is a mentőcsapatok Haitin. Fogytán az idejük, ugyanis az Egyesült Államok Nemzeti Hurrikánközpontjának (NHC) előrejelzése szerint helyi idő szerint kedden érheti el Hispaniola szigetét a Grace nevű vihar, amely már több mint egy hete gyűjti erejét a Karib-tenger térségében. A trópusi viharciklon várhatóan 250 milliméternyi esőt is zúdít majd Haitire, villámáradásokat és földcsuszamlásokat is előidézhet, mielőtt továbbhalad Mexikó felé.

Fotó: Reginald LOUISSAINT JR / AFP

A karibi országot a Richter-skála szerinti 7,2-es erősségű földrengés rázta meg helyi idő szerint szombat reggel. Ezt még vasárnap napközben is több utórengés követte, amelyek közül a legerősebb 5,8-es volt. 

Az Egyesült Államok Földtani Intézetének (USGS) jelentése szerint a földmozgások epicentruma a fővárostól, Port-au-Prince-től mintegy 125 kilométerre nyugatra, Saint-Louis-du-Sud város közelében volt, a rengések fészke pedig viszonylag sekély mélységben, 10 kilométerre a földfelszín alatt lehetett. A hétvégi rengések – amelyeket nemcsak Hispaniola szigetének keleti felén, a Dominikai Köztársaságban, de helyszíni beszámolók szerint Kubában és Jamaicán is lehetett érezni – még a mintegy háromszázezer ember halálát okozó 2010-es földmozgásnál is erősebbek voltak. 

Az utóbbi, mintegy 8 milliárd dolláros (a Haiti GDP 120 százalékát kivető) anyagi károkat okozó katasztrófából – amely szinte a teljes fővárost a földdel tette egyenlővé – a mai napig nem állt talpra az ország. A helyreállítási munkákat egy éveken át tomboló kolerajárvány, a 2016-os Matthew-hurrikán, valamint legújabban a koronavírus-járvány is hátráltatta. Haiti eközben egyik humanitárius krízisből a másikba zuhant, ami politikai válságok sorozatát idézte elő. Ezek július 7-én az ország elnöke, Jovenel Moise elleni halálos merényletben csúcsosodtak ki.

Fotó: Jean Marc Herve Abelard / MTI/EPA-EFE

A helyi polgári védelem vasárnap délután még arról tájékoztatott, hogy a természeti katasztrófának 724 halálos áldozata van. Hétfőn azonban már csaknem 1300 halottról szóltak a beszámolók, ez a szám minden várakozás szerint tovább emelkedhet. Az ország kórházaiban 5700 sérültet ápoltak még hétfőn,

 de számos egészségügyi intézmény már a hétvégi földrengés előtt megtelt betegekkel – főként koronavírus-fertőzöttekkel –, így sok sebesültet a szabad ég alatt, az épületek bejárata előtt vagy az út mentén felállított hordágyakon láttak el. A legnagyobb anyagi károkat Haiti délnyugati térségéből, a Tiburon-félszigeten található Grand'Anse, Nippes és Sud körzetéből jelentették. 

Itt a helyi polgári védelem tájékoztatása szerint csaknem tizennégyezer épület vált lakhatatlanná; lakóházak mellett iskolák, kórházak, templomok és szállodák is összedőltek, emberek ezrei töltötték az éjszakát a szabad ég alatt.

Fotó: Jonathan Alpeyrie / Bloomberg via Getty Images

A Dominikai Köztársaságból és Mexikóból élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat küldtek, Kolumbiából, valamint az Egyesült Államokból pedig speciális mentőegységeket indítottak útnak a bajba jutott országba. A haiti kormány azonban óva intette a segélyszervezeteket attól, hogy a sátraikat felállítsák katasztrófa sújtotta területen, és azt kérte a vezetőiktől, hogy a központi szervek utasításait követve, velük együttműködve végezzék a munkájukat. Erre azért is szükségük lehet, mert a Tiburon-félszigetet a fővárossal összekötő útvonalakat július eleje óta fegyveres bűnbandák tartják ellenőrzésük alatt, és a környék több városában is magukhoz ragadták az irányítást. Emiatt a haiti kormány számára is nehézséget okoz, hogy a katasztrófa sújtotta területre orvosokat és gyógyszert szállítson.

Fotó: Anadolu Agency via AFP

Haiti ideiglenes miniszterelnöke, Ariel Henry vasárnap egy hónapos rendkívüli állapotot hirdetett az országban. 

Megfigyelők szerint ez arra is lehetőséget teremt a kevesebb mint egy hónapja hivatalban lévő kormányfőnek, hogy a korábban szeptemberre kihirdetett, ám azóta novemberre áttett választásokat határozatlan ideig elhalassza, és – elődjéhez hasonlóan – hatalmát rendeleti kormányzás útján megerősítse. 

A legfontosabb most az, hogy annyi túlélőt mentsünk ki a romok alól, ahányat csak tudunk

 – nyilatkozta vasárnap Ariel Henry, hozzátéve, hogy egészen addig nem kér segítséget a nemzetközi közösségtől, amíg a hatóságoknak nem sikerül pontosan felmérniük a természeti katasztrófa okozta károk mértékét.

 

Kapcsolódó cikkek