A Főtáv szeptember közepére a szolgáltatói berendezéseket fűtésre alkalmas állapotba helyezte, október közepére pedig az összes, mintegy 240 ezer lakossági és több ezer vállalati, intézményi ügyfelénél bekapcsolta a távfűtést – tájékoztattak közleményükben.
A BKM Nonprofit Zrt. távhőszolgáltatási divíziója, a szakmai tevékenységét önálló keretek között folytató Főtáv a szeptember 15. és október 15. közötti időszakban, az ügyfelekkel kötött üzemviteli megállapodásoknak megfelelően, ütemezetten elindította a fűtésszolgáltatást. A fűtésindítás 2823 esetben (ami az ügyfelek 77 százalékát fedi le) már helyszíni beavatkozás nélkül történt, a távfelügyeleti diszpécserközpont segítségével. Ezzel az
összesen 240 ezer háztartásban és 7000 egyéb fogyasztónál immár teljeskörűen rendelkezésre áll a távhőszolgáltatás.
A szolgáltatás üzembiztonsága érdekében a Főtáv szakemberei már a tavaszi fűtésleállást követően megkezdték a mostani fűtési időszakra való felkészülést. Ennek részeként a hőforrások esetében ellenőrizték a hőtermelő berendezéseket (kazánokat, gázmotorokat) és segédrendszereiket, továbbá a tüzelőanyag-ellátó rendszereket. Az ellenőrzéseket követően elvégezték a rendszeres és előírt karbantartási feladatokat és a szükséges hibajavításokat. A Főtáv nagyobb fűtőműveiben a forróvíz-kazánok tűztereinek kinyitásával a szezon alatt keletkezett hibákat feltárták, a szükséges javításokat elvégezték, melyet kazánbiztosi vizsgálat zárt le.
A nyári időszakban számos tervezett távvezetéki karbantartási és beruházási munka is lezajlott.
Új fogyasztók hálózatra kapcsolása mellett sor került a szolgáltatás szüneteltetését igénylő hibajavításokra, illetve a legelöregedettebb vezetékszakaszok és szerelvények cseréjére.
A fent részletezett karbantartási, beruházási, felkészülési és ellenőrzési tevékenységre a Főtáv idén eddig összesen csaknem egymilliárd forintot fordított.
A fűtési idény kezdetén rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy a most teljeskörűen bekapcsolt budapesti távfűtés a lakott városrészekben semmilyen többlet-környezetterhelést nem okoz – ami különösen a sűrűn lakott városrészek életminősége szempontjából jelentős.
A budapesti távhőrendszerek már ma is évente csaknem 230 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg.
A folyamatban lévő, illetve tervezett távvezetéki és hőforrásoldali fejlesztések hosszú távú eredményeként további, akár 150-170 ezer tonna CO2-kibocsátás maradhat el évente és csökken a helyi szennyezőanyag-kibocsátás is.
