Az új kormányrendelet, amely a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a dolgozók számára, november 1-én lépett hatályba. Azoknál a szervezeteknél, ahol az állam a munkáltató, ott a kötelező oltást a jogszabály már elő is írta. 

A rendelet alapján a védőoltás felvétele a munkavállalóknál egyfajta képesítési (alkalmassági) követelménnyé válhat, amelynek hiánya a munkaviszony átmeneti szünetelését eredményezheti fizetés nélküli szabadság , míg tartós hiánya a munkaviszony megszüntetésével is járhat. 

A védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent, ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el, feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében

– elemezték a Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei. 

Munkajogi és munkavédelmi értelemben a munkáltató számára elsőként azt érdemes vizsgálni, hogy a munkaszervezetben milyen mértékű az átoltottság, melyek azok a munkakörök, amelyek esetében a feladatok ellátása a munkahelyi vagy az azon kívüli folyamatok miatt magas kontaktszámot igényelnek. Fontos figyelembe venni továbbá a táv- és a hibrid munkavégzésben dolgozók arányát is. A döntést meghozatalát követően a vezetők kötelesek azonnal tájékoztatni az érintett dolgozókat.

A munkavállalónak legalább 45 napja van az oltás felvételére.

A munkáltató az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel írhatja elő a védőoltás felvételét – írja a HR portál.

Megjegyezték: az új magyar szabályok a szigorúbbak közé tartoznak nemzetközi viszonylatban, de különösen Európán belül. A legtöbb európai országban a tömeges rendezvények vagy vendéglátó-, szórakozóhelyek látogatását korlátozzák a beoltottakra, illetve a kötelező oltások legfeljebb az egészségügyi és időseket gondozó intézményekben dolgozókra terjednek ki. Ezalól Olaszország kivétel, ahol általánosan kötelező a munkavállalók számára az oltás felvétele, vagy a rendszeres tesztelés.

Fotó: Shutterstock

Ha a dolgozó nem kaphat védőoltást, akkor az ezt igazoló orvosi szakvéleményt a munkavállaló köteles beszerezni a munkáltató üzemorvosától, ennek hiányában az egészségi alkalmasság vizsgálatára jogosult más orvostól, vagy akár a saját háziorvosától is. Ezt az igazolást értelemszerűen a védőoltás felvételének határidejéig kell a munkavállalónak beszerezni. 

Fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem kap munkabért és egyéb juttatásokat sem, például prémium, cafeteria, fizetett szabadság. 

Mivel a munkavállalónak munkabér nem jár, a fizetés nélküli szabadság alatt a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetelni fog. 

Az ügyvédek felhívják a figyelmet arra, hogy a kormányrendelet a passzív állományban lévő munkavállalói körre is gondolt. 

Fontos tudni, hogy a munkáltató a védőoltás elrendelésével kapcsolatos jogait köteles rendeltetésszerűen és a részletszabályokat maximálisan betartva gyakorolni. Amennyiben intézkedése nem rendeltetésszerű mert például az adott munkavállaló kizárólag otthoni munkavégzés keretében dolgozik , vagy nem jogszerű, mert például olyan munkavállaló részére is fizetés nélküli szabadságot rendel el, illetve olyan munkavállalóval szemben is azonnali hatályú felmondást gyakorol, 

ahol a védőoltás ellenjavallt, úgy a munkáltató felelős a bekövetkező károkért. 

A legtöbb cég egyelőre kivár a kötelező oltással – írja a Népszava. A magánszférában eddig kevés munkaadó döntött a kötelező tételről.

Itt vannak a kötelező oltás részletei

November elsejétől ismét maszkot kell viselni a tömegközlekedési eszközökön, az átoltottság növelése érdekében a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak. Az állami szférában elvárt az oltás felvétele, az önkormányzatoknál a kérdésben a polgármesterek dönthetnek. Az oltást elváró munkaadóknak elektronikus úton (e-mail) vagy papíralapon tájékoztatni kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.