A glasgow-i klímacsúcs során Hszi Csin-ping kínai elnök számára nem nyílt lehetőség, hogy videókapcsolaton keresztül tartson beszédet a résztvevőkhöz, ezért írásos formában üzent.
A COP26 néven emlegetett rendezvény, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 26. ülése hétfőn kezdődött Glasgowban, mert a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberben nem lehetett megtartani, így azt az idei évre halasztották. A november 12-éig tartó értekezlet első két munkanapján 120 ország állam- és kormányfője is részt vett.
A kínai elnök azonban – hasonlóan orosz kollégájához, Vlagyimir Putyinhoz – nem jelent meg a találkozón. Ehelyett hétfőn írásos üzenetet küldött, melyben felszólította az országokat, hogy tartsák magukat vállalásaikhoz, ám újabb ígéreteket nem tett hazája részéről. Joe Biden amerikai elnök, aki személyesen vett részt a glasgow-i csúcson, mindkét elnököt bírálta távollétük miatt.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-pin szerint a szervezők nem biztosították Hszi számára azt a lehetőséget, hogy videókapcsolaton keresztül mondja el beszédét. A koronavírus-járvány kezdete óta Kínát el nem hagyó Hszi az azóta rendezett nemzetközi találkozókon jellemzően videókapcsolaton keresztül mondott beszédet.
Vang ugyanakkor rámutatott, hogy Kína jelentős erőfeszítéseket tett és nagyszerű eredményeket ért el a klímaváltozás elleni küzdelemben, mint például az ország törekvése a karbonsemlegesség elérésére vagy éppen a szén-dioxid-kibocsátás várható 2030-as tetőzése és a 2060-ra vállalt karbonsemlegesség. 2020-ban Kína szén-dioxid-kibocsátása 48,4 százalékkal csökkent 2005-höz képest, vagyis túlteljesítette azt a vállalását, miszerint 40-45 százalékkal visszafogja azt ebben az időszakban. Hozzátette: a szénfelhasználás csökkentése mellett az ország felgyorsította az átállást a zöld- és alacsony szénigényű energiákra.
