Világszerte egyre több város próbálkozik a levegőminőség javításán alacsony kibocsátású övezetek létrehozásával és ezek terjedésének köszönhetően egyre több adat is összegyűlik arról, hogy milyen hatással is járnak ezek a megoldások.
A „Tiszta Városok Kampány” keretében nyilvánosságra hozott legújabb kutatás szerint az autóforgalom csökkentése az érintett területek üzletei számára jó hír, bevételeik növekedését hozhatja el egy ilyen lépés.
Madridban az alacsony kibocsátású övezetben (vagyis ahová csak korszerű autókkal lehet behajtani) a 2018-as karácsonyi időszakban 8,6 százalékkal nőttek az üzletek bevételei, míg a város egészében csak 3,3 százalékkal.
Hasonló eredményeket tapasztaltak Londonban is, ahol azokon a részeken, ahol a főutcákon és a városközpontokban gyalogos és kerékpáros fejlesztéseket hajtottak végre, a bezárt üzletek aránya 17 százalékkal kisebb lett, mint azokon a területeken, ahol nem történtek hasonló intézkedések.
Fotó: Lukács András / Levegő Munkacsoport
Bernben az autós parkolóhelyek kerékpáros parkolóvá alakítása azt eredményezte, hogy a vásárlók bolti négyzetméterenként 13 százalékkal többet költöttek, mint korábban. Berlinben, ahol az elmúlt időszakban komoly intézkedéseket hoztak a környezetkímélő közlekedési módok elterjesztésére, a gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedést használó vásárlók költik el az összes vásárlási kiadás 91 százalékát.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta:
A neves dán várostervező, Lars Gemzøe már 2005-ös nemzetközi konferenciánkon beszámolt arról, hogy annak idején a helyi kereskedők élénken tiltakoztak az ellen, hogy a koppenhágai belváros egyik fő autós útvonalát Európa leghosszabb sétalóutcájává alakítsák át. Miután viszont a város vezetése megvalósította az átalakítást, a kereskedők vagyonokat kerestek.
A szervezet közlekedési témafelelőse, Vargha Márton pedig azt emelte ki, hogy a magas légszennyezés a koronavírus-járvány hatásait is súlyosabbá teszi, ezért érdemes inkább tömegközlekedésre vagy kerékpárra váltani, ha tehetjük.
