Megszakította hosszan tartó diplomáciai kapcsolatait Tajvannal Nicaragua csütörtökön, így meghajolt a pekingi vezetés akarata előtt és elismerte annak egy Kína politikáját.
Az ország külügyminisztériuma által kiadott közlemény szerint felbontották a hivatalos kapcsolatokat Tajvannal és a továbbiakban semmiféle hivatalos vagy egyéb viszonyt nem tartanak fenn a szigettel. Hozzátették, hogy kizárólag a Kínai Népköztársaság kormánya hivatott törvényesen képviselni Kínát, melynek Tajvan is része.
Nem késett sokáig Tajvan reakciója sem, mely fájdalmasnak és sajnálatosnak nevezte a döntést. Hozzátette, hogy Daniel Ortega nicaraguai elnök ezzel fittyet hányt a tajvani és a nicaraguai emberek barátságára. A tajpeji külügyminisztérium szerint Tajvannak a nemzetközi közösség tagjaként joga van arra, hogy diplomáciai kapcsolatokat ápoljon és építsen ki más országokkal.
Fotó: CCTV / AFP
Szu Ceng-csang tajvani kormányfő újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Kína mindent megtesz annak érdekében, hogy elszigetelje Tajvant, de ez nem fog sikerülni, sőt szerinte számos ország amely osztja a demokrácia és szabadság elveit egyre nagyobb figyelmet szentel Tajvan ügyének és támogatja Tajvant.
A szigetország elnöke Caj Jing-ven pedig péntekre virradóra arról beszélt, hogy a sziget a nyomás ellenére sem fog eltántorodni demokratikus értékeinek és szabadságának megőrzésétől.
Minél sikeresebb a tajvani demokrácia, annál erősebb a nemzetközi támogatottság és a nyomás a tekintélyelvű táborból
– tette hozzá.
Nem meglepő módon a kínai külügyminisztérium ugyanakkor helyes döntésként üdvözölte Nicaragua és Tajvan diplomáciai kapcsolatainak felbontását, mely közleményük szerint megfelel az általános trendnek és a népek törekvéseinek.
A CCTV kínai televízió szerint pekingi vezetés és a nicaraguai kormány képviselői pénteken kezdtek tárgyalásokat Tiencsin városában. A latin-amerikai ország küldöttségében Iván Acosta pénzügyminiszter mellett Ortega két fia is részt vett.
Az amerikai külügyminisztérium ugyanakkor elítélően nyilatkozott a történtekről és kiemelte, hogy Ortega kormánya nem képviseli a nicaraguai népet, mert nem választották meg tisztességes választásokon és döntése ezért nem is tükrözi a nép akaratát.
Ned Price amerikai külügyi szóvivő arra biztatta a demokratikus intézményeket, átláthatóságot, jogállamiságot és polgáraik gazdasági sikerét támogató országokat, hogy szélesítsék ki együttműködésüket Tajvannal.
Az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetre Kína saját területe részeként tekint. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Nicaragua kiválásával Tajvannal már csak 14 állam ápol hivatalos diplomáciai kapcsolatot, legtöbbjük latin-amerikai, illetve karibi ország.
A diplomáciai kapcsolatok felbontása csapást jelent az Egyesült Államok Tajvant érintő külpolitikájára is. A történtek hátterében Washington és Managua közti feszültségek elmérgesedése húzódik meg. A nicaraguai bejelentés napján Washington egyébként szankciókkal sújtotta Nestor Moncada Laut, Ortega elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, akit azzal vádol az amerikai kormány, hogy egy vámcsalási sémát működtet a nicaraguai rezsim tagjainak meggazdagodására.
Ortega a november 7-én tartott voksoláson több mint 75 százalékos támogatottsággal nyerte el megszakítás nélkül immár a negyedik, ötéves államfői megbízatását, miután a nicaraguai hatóságok a választásokat megelőző időszakban bebörtönöztek 39 ellenzéki politikust, köztük hét lehetséges ellenzéki elnökjelöltet.
A nemzetközi közösség élesen elítélte a nicaraguai választást. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada összehangolt, célzott szankciókat vezetett be Ortega kormányával szemben.
Tajvan helyzete továbbra is kényes, a legutóbbi hírek szerint a szigetet hivatalosan elismerő egyetlen EU tagállam Litvániával szemben Kína a multinacionális vállalatokra gyakorolt nyomással igyekszik fellépni.
