Emiatt halnak meg a legtöbben Magyarországon

Új esztendő kezdetén sokan fogadkoznak, hogy egészségesebb életet élnek. Ez azonban nemcsak a kiegyensúlyozott táplálkozást, a rendszeres mozgást, a káros szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás) elhagyását jelenti, hanem azt is, hogy egészségtudatosabban éljünk, beleértve a különböző szűrővizsgálatok elvégzését. A szakértők szerint ugyanis az időben diagnosztizált, még kevésbé súlyos betegségeket sokkal könnyebb meggyógyítani, kezelni. Ezért fontosak a szűrővizsgálatok, amelyek jórészt a vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségeket, illetve a rosszindulatú daganatos elváltozások minél korábbi felismerését célozzák.

Felvetődik a kérdés, hogy miért ez a fent említett két betegségcsoport áll a szűrések középpontjában. Feltehetően azért, mert ezek a kórképek érintik a legtöbb embert Magyarországon, és ezek felelősek a hazai halálesetek kétharmadáért.

„Az emberi szervezet is folyamatosan igényli az odafigyelést. Mint ahogyan a személyautónkat is rendszeres karbantartjuk és évente szervizbe hordjuk, úgy a saját testünkkel is ezt kellene tenni. Minden évben részt kellene venni az ajánlott szűréseken, akkor is, ha semmilyen egészségügyi panaszunk nincs” – mondta dr. Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója.

A halálozások 49 százalékát szív- és érrendszeri betegségek okozzák, emiatt 2019-ben mintegy 64 ezer ember hunyt el Magyarországon. Sajnos a hazai lakosság 30 százaléka magas vérnyomástól szenved, illetve átlagosan évente 22 ezren kapnak infarktust, míg további 2000-en agyvérzést.

Ezek az adatok is mutatják, milyen nagy szükség van a szív- és érrendszer folyamatos szűrésére. Ez általában a belgyógyász vagy kardiológus feladata. Ilyenkor általában készül egy nagy laborvizsgálat, amelyből felmérhetők az esetleges rizikófaktorok (például: húgysav-, vércukorszint, vérzsírok szintje stb.). A vérvételt érdemes kiegészíteni terheléses és nyugalmi EKG-val, vérnyomás-ellenőrzéssel, szívultrahanggal és indokolt esetben egyéb célzott vizsgálatokkal.

Mivel a helytelen életmód (elhízás, alkoholfogyasztás és dohányzás) már 40 éves kor körül érezteti a hatását, így efölött az általános szív- és érrendszeri szűrés évente javasolt.

Ha valaki nem sportolt korábban, ugyanakkor az új évben szeretné elkezdeni a rendszeres mozgást, mindenképpen konzultáljon előtte orvossal, különösen abban az esetben, ha nemrégiben átesett a Covid–19-fertőzésen. Ez utóbbi ugyanis számos szív- és érrendszeri szövődményt hozhat létre.

A második leggyakoribb súlyos betegségcsoportnak a rosszindulatú daganatos elváltozások számítanak. Évente körülbelül nyolcezer férfit és tízezer nőt diagnosztizálnak bőrrákkal, amelynek szűrése 35-40 éves kortól javasolt bőrgyógyászati vizsgálat keretében. A második leggyakoribb tumortípus, a tüdődaganat közel 6000 férfit és 4200 nőt érint, a szűrés itt nem kor függvénye, hanem elsősorban a dohányosoknak ajánlott. A tüdőrákszűrésen az alacsony dózisú mellkas-CT-vizsgálat segítségével már igen korai stádiumban felismerhető a kóros elváltozás, így a beteg jóval nagyobb esélyt kaphat a gyógyulásra. A harmadik helyen a gyakorisági listában a férfiaknál a prosztata rosszindulatú daganata áll évi 4600 esettel, ezt az urológiai szakrendeléseken manuális és laborvizsgálattal szűrik, amely kiegészíthető ultrahanggal is, illetve szükség esetén MR-vizsgálattal is. Az emlőrákot évente körülbelül 8400 hölgynél diagnosztizálják, szűrési alapmódszere a röntgenmammográfia. Szintén igen sűrűn előforduló betegség a vastagbéldaganat is, amely közel 8000 főt érint évente, a szűrés CT-kolonoszkópiával vagy endoszkópos vastagbéltükrözéssel történhet, ez a vizsgálat 45 év fölött 4-5 évente javasolt, illetve az eredményektől függően gyakrabban.

Ha valakinek a családjában előfordult valamilyen rosszindulatú tumoros betegség, akkor neki kiemelt figyelmet kell fordítani az adott kór szűrésére, amelyet daganattípustól függően 5–10 évvel korábban kell megkezdeni, mint ahogyan azt a családtagnál diagnosztizálták.