• Washington szerint Oroszország Kelet- és Dél-Ukrajnára összpontosítja erőit.
  • Kína a béketárgyalások előmozdítására törekszik.
  • Az Amerikai Egyesült Államok megtiltotta az orosz törlesztését amerikai számlákról.
  • Volodimir Zelenszkij az ENSZ Biztonsági Tanácsában készül felszólalni.

Az Egyesült Államok szerint Oroszország stratégiát vált, innentől Kelet- és Dél-Ukrajnára koncentrál – közölte hétfőn Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó Washingtonban. Sullivan szerint az orosz katonai vezetés az eddigi katonai kudarcok tükrében átdolgozza célkitűzéseit.

Oroszország átcsoportosítja haderejét, hogy támadó műveleteit Kelet- és Dél-Ukrajna térségeire összpontosíthassa

– nyilatkozta az elemző. Hozzáfűzte, hogy Moszkva aztán az új stratégia keretében elért minden taktikai sikerrel hadművelete előrehaladását propagálhatja és elbagatellizálhatja korábbi kudarcait – tette hozzá.

Mindemellett Oroszország arra készülhet, hogy katonák tízezreit, további több tucat zászlóaljat csoportosítson át a frontvonalra – mondta az amerikai tisztségviselő. Hozzátette, az új offenzívával párhuzamosan Oroszország valószínűleg folytatja Ukrajna más térségeinek bombázását, terrort keltve, illetve katonai és gazdasági károkat okozva.

Fotó: Nathan Posner / AFP

Sullivan felhívta a figyelmet arra, hogy a háború ezen fázisa hónapokat vagy akár még több időt is igénybe vehet.

Kína ugyanakkor nem szeretne hónapokig vagy évekig elhúzódó háborút, az ukrajnai konfliktus lezárását célzó béketárgyalások előmozdítására törekszik – emelte ki Vang Ji kínai külügyminiszter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott telefonos egyeztetése során.

A kínai külügyminisztérium hétfő késő esti közleménye szerint Vang hangsúlyozta:

Kína történelmi és kulturális hagyományainak, valamint egységesen alkalmazott külpolitikájának megfelelően a béke pártján áll, és elutasítja a háborút.

Hozzátette: az ukrajnai kérdésben Peking nem törekszik geopolitikai haszonszerzésre, és nem tesz olyat, amivel tovább élezné a feszültségeket.

A hétvégén napvilágra került bucsai mészárlás után több ország kilátásba helyezte, hogy újabb, még szigorúbb szankciókat vezet be Oroszországgal szemben. A sort az Amerikai Egyesült Államok kezdte meg, az ország pénzügyminisztériuma hétfőtől megtiltotta, hogy Oroszország az államadósságát amerikai bankokban vezetett számlákról rendezze. Oroszországnak hétfőn két után összesen több mint 600 millió dollárnyi kamatot kellett volna rendeznie: egy idén kifutó kötvény után 552,4 milliót, egy másik, 2042-ben lejáró kötvény után pedig 84 milliót.

Padlóra küldené a német gazdaságot az orosz gáz elzárása

A bucsai borzalmak után egyre több ország gondolkozott el az orosz gázra kivetett embargó ötletén.

Kedden újra ülésezik az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az ülésen Volodimir Zelenszkij is készül felszólalni. Ezt maga az ukrán elnök jelentette be keddre virradóra közzétett videóüzenetében.

Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP

Zelenszkij elmondta, Kijev érdekében áll, hogy a lehető legnyitottabb vizsgálatot folytassák le az ukrajnai konfliktus során meggyilkolt civilek ügyében. Felidézte, hogy a Kijevtől körülbelül 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsában legalább háromszáz polgári személy holttestét találták meg az orosz csapatok elvonulását követően.

Elmondta, hogy Borodjankán és más településeken még több lehet a halálos áldozatok száma. Kijev az orosz katonákat vádolja az atrocitás elkövetésével, Moszkva ugyanakkor megrendezett provokációról beszél.

Bucsai mészárlás: a civilek holttestei már hetek óta a város utcáin feküdhettek

Műholdfelvételek cáfolják Oroszország azon állítását, miszerint a civileket az orosz katonák kivonulása után ölték volna meg Bucsában.

Ukrajna nemcsak a nemzetközi szervezetekkel, hanem Georgia külügyminiszterével is beszélt. Ezt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter jelentette be a Twitteren, miután egyeztetett grúz kollégájával.

A kapcsolat a két ország között az elmúlt napokban erősödött, miután a szakadár Dél-oszét Köztársaság kilátásba helyezte, hogy népszavazást ír ki az Oroszországgal való egyesüléstől. Dél-Oszétia 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Georgiától, azonban Tbiliszi ezt nem ismerte el – ahogyan az ENSZ-tagállamok döntő többsége sem.