Miközben az egészségügyi szektor figyelmét továbbra is egy történelmi jelentőségű világjárvány uralja, exponenciálisan fejlődik az orvostudomány, és robbanásszerűen terjednek az adatalapú, digitális technológiák – derül ki a Deloitte globális előrejelzéséből. 

Calm specialist. specialista orvos doktor Smart okos experienced qualified doctor using futuristic futurisztikus progressive technologies while working in his modern convenient hospital kórház egészségügy
Fotó: Shutterstock

Ez vár az egészségügyre

Egyre tudatosabbá válnak a fogyasztók, ezzel együtt pedig eltolódik a hangsúly a betegségkezeléséről a megelőzés, valamint a jóllét felé. Ezek a folyamatok a katalizátorai annak a tudományos, üzleti és működésbeli átalakulásnak, ami a Deloitte globális prognózisa szerint az egészségügyre várhat – írják.

A közelmúltban villámgyorsan bővült a virtuális egészségügyi szolgáltatások köre, és új partnerségek alakultak ki a vakcinák, kezelések és eszközök előállítása, valamint beszerzése érdekében.

Eközben továbbra is sürgető problémát jelent az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlensége, továbbá a rendszer pénzügyi és környezeti fenntarthatósága. A Deloitte 2022-es Global Health Care Outlook jelentésében áttekinti a globális egészségügyi ágazat jelenlegi helyzetét és annak legfőbb kihívásait.

A Deloitte tanulmánya megjegyzi, hogy a legtöbb kórházat és egészségügyi szervezetet nem az energiahatékonyságot szem előtt tartva hozták létre. Az éghajlatváltozás elleni összefogás teljes sikeréhez ugyanakkor ezen ágazat részvételére is szükség van, például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése által. Ezen célkitűzés jegyében kulcsfontosságú, hogy az egészségügyipar szereplőinek vezetői az ESG-stratégiák mentén irányítsák szervezeteiket. Az elkövetkezendő években az egészségügynek többek között az éghajlatváltozás okozta egészségügyi problémákkal (pl. légzőszervi, szív- és érrendszerbeli) küzdő betegek növekvő számának kezelésére is fel kell készülnie. Ennek mentén a Deloitte szakértői azt javasolják, hogy az egészségügyipar szereplőinek vezetői törekedjenek arra, hogy infrastruktúrájukba, ellátási láncukba és munkaerő-szervezésükbe egyfajta ellenálló képességet építsenek be a jövőbeli természeti katasztrófákkal szemben.

Egyenlő esélyek az egészségügyben

A világ számos országában a társadalom jelentős része nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Ennek okaként a tanulmány többek között az egészségügyi rendszer strukturális hiányosságait, a társadalmi egyenlőtlenségeket, valamint bizonyos társadalmi csoportokkal szemben tanúsított hátrányos megkülönböztetést jelöli meg. Ezek leküzdésében a Deloitte is aktívan részt vesz ugyanis globálisan létrehozta a The Deloitte Health Equity Institutes programot, amely különböző támogatásokkal igyekszik segíteni az érintetteket.

Mentális egészség és jólét

A mentális egészségről és jólétről kialakított képünket nagymértékben befolyásolta a Covid–19-világjárvány. Nem meglepetés, hogy a mentálhigiénia számos országban politikai napirendre került, és számos törekvést látunk arra, hogy széles körben elérhetővé tegyék a minőségi és megfizethető szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 

A Deloitte jelentése szerint 2030-ra a mentális betegségekkel kapcsolatos járulékos és közvetlen költségek éves szinten közel 6000 milliárd amerikai dollárra fognak rúgni. 

Ezért a korábban említett politikai figyelem mellett még mindig nagyobb tudatosságra van szükség mind munkáltatói, mind kormányzati oldalról. A jelentés rámutatott arra is, hogy ezen törekvésekben a digitális technológiák jelentős szerepet fognak játszani azáltal, hogy a mentális egészséget és jólétet kiszolgáló rendszereket megfizethetőbb és hozzáférhetőbb szolgáltatásokká alakítsák át.

„A Covid–19 számos meglévő vagy kialakulóban lévő egészségügyi trendet felgyorsított, különösen az egészségügyi egyenlőség, valamint a fenntarthatóság terén. Ezek mellett a változó fogyasztói preferenciák, az egészségügyi iparág integrációja, a gyorsan fejlődő digitális egészségügyi technológiák, valamint a klinikai innovációk továbbra is olyan területek, amelyeket az egészségügyi vezetők számára fontos szem előtt tartani” – mondta Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

Strukturálni kell az adatokat

Erről az adatintenvízebb egészségügyi ellátásról beszélt a múlt héten Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Menedzserközpontjának igazgatója az IME Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciáján. Hozzátette: hamarosan egy adatintenzívebb egészségügyi eszköztár lesz az orvosok és a kutatók zsebében a betegágy mellett. 

 

Digitális transzformáció

A különböző technológia újítások átalakíthatják, hatékonyabbá tehetik az egészségügy működését, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A tanulmány kiemeli többek között az 5G-re való átállást, a platformalapú szolgáltatások létrehozását, a telefonos applikációk használatát, a felhőalapú működést, valamint az AI- és VR-technológiákat, amelyek révén gyorsabb, egyszerűbb, hatékonyabb lehetne a gyógyítás, a betegek elérése és az erőforrások felhasználása.

Az orvostudomány jövője

A 21. századi egészségügyi ökoszisztéma új tudományos felfedezései, újfajta klinikai kutatásai, digitális eszközei és innovációi alapjaiban változtatják meg az egyes betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről kialakított tudásunkat, amely hatást a Covid–19-világjárvány csak tovább gyorsította. 

A rendkívül magas kutatás-fejlesztési költségek miatt várhatóan drágábban lesznek elérhetők az olyan innovatív megoldások, mint az immunterápia vagy a digitális orvosi eszközök.

Az egészségügyben érdekelt feleknek rugalmasnak kell maradniuk a folyamatban lévő világjárvány kezelésében, mindazonáltal a folyamatos kihívások ellenére több fronton is növekszik az optimizmus, miszerint sok nemzet jobban felkészült egészségügyileg, mint egy évvel ezelőtt.