A vizsgált 22 országban a megkérdezettek átlagosan 41,4 százaléka mondta azt, hogy bízik országa kormányában, míg 41,1 százalékának nincs bizalma az ország vezetésében – írták a 2021-ben készült OECD beszámoló szerzői.
A legtöbben Finnországban és Norvégiában bíznak az ország kormányában.
A válaszadók többsége azt mondta: elégedett az egészségüggyel, az oktatáshoz való hozzáféréssel, valamint a közigazgatással.
A felmérés résztvevőinek nagy része bízik az igazságszolgáltatásban és a rendőrségben, amelyek 67,1 százalékkal a legjobb helyen állnak, miközben a politikai pártok bizalmi rátája mindössze 24,5 százalék, amely a legrosszabb értékelés az intézmények között. A törvényhozásban és a médiában is kevesen bíznak a megkérdezettek közül.
Az állampolgárok a politikusok hitelességét tekintve sem mondhatók túlzottan optimistának: a résztvevők közel fele szerint egy magas rangú politikus készen állna politikai szívességet tenni, ha cserébe felajánlanának neki egy jól fizető állást a magánszektorban. Harmaduk úgy gondolja, hogy egy tisztségviselő elfogadna kenőpénzt, ha az ügyfél a folyamat felgyorsítását kérné.
Az állampolgárok a helyi politikusokat és az alacsonyabb rangú tisztségviselőket általában megbízhatóbbnak tekintik a csúcspolitikusoknál.
A tanulmány bevezetőjében az OECD azt írta: a közbizalom szintje kissé csökkent 2021-ben, de még mindig nagyobb, mint amekkora a 2008-as gazdasági válság után volt. Körülbelül tíz évre volt szükség, hogy az emberek bizalma helyreálljon a politikai intézményekben – mutatott rá a szervezet.
Az alacsony végzettségűek és keresetűek, illetve a fiatalok bíznak a legkevésbé a hatóságokban.
A nők átlagosan 2,7 százalékponttal kevésbé bíznak a politikai intézményekben, mint a férfiak.
Már nem a vírustól vagy a háborútól rettegünk, hanem az inflációtólVilágszerte tízből négy ember aggódik most a pénzromlás miatt. Magyarországon 49 százalék említette aggodalmai között az első helyen az inflációt. |
