Novemberben találkozhat Hszi és Biden
Hszi Csin-ping kínai és Joe Biden amerikai elnök személyes találkozójának előkészítésén dolgoznak kínai tisztviselők a The Wall Street Journal információi szerint, ugyanis Hszi közel három év után elhagyhatja Kínát és délkelet-ázsiai körútra indul.
Mindez azt sugallja, hogy Hszi nem kételkedik abban, hogy a Kínai Kommunista Párt szintén novemberre várt kongresszusán harmadszorra is megválasztják az ország élére, szembemenve az elmúlt időszakot jellemző eseményekkel. Egyes források szerint a kongresszust követően Hszi a G20 Balira meghirdetett november 15–16-i csúcstalálkozójára utazik, ahonnan az ázsiai csendes-óceáni gazdasági együttműködésről szóló csúcsra megy Bangkokba.
Egyelőre úgy tűnik, hogy Hszi és Biden találkozójára valamelyik csúcson kerülhet sor. A The Wall Street Journal kérdésére a kínai külügyminisztérium annyit válaszolt, hogy az ország támogatja Indonéziát és Thaiföldet mint az események két házigazdáját és hajlandó minden résztvevővel együttműködni.
A Fehér Ház egy tisztviselője szerint a két vezető közötti július végi telefonbeszélgetésen felmerült a személyes találkozó lehetősége, amelynek a részleteit a két elnöki stáb véglegesíti. Ugyanakkor a beszélgetést követően került sor Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani útjára, ami ellen Peking erőteljesen tiltakozott.
Hszi Csin-ping utoljára 2020 januárjában hagyta el Kínát, amikor Mianmarba látogatott.
Pár nappal később a kínai hatóságok nyilvánosan is elismerték a vuhani koronavírus-járvány súlyosságát. A vezető tartózkodása a nemzetközi utazástól nehezítette Peking kommunikációját más országokkal, lehetetlenné téve a személyes találkozókat elnöki szinten.
Amennyiben az útra sor kerül, úgy Hszi a térség más országaiba is ellátogathat, hogy újjáépítse a személyes kapcsolatokat a régió vezetőivel és bizonyítsa elkötelezettségét a délkelet-ázsiai térségben, ahol az Egyesült Államok is igyekszik teret nyerni Kínával szemben.
A távol-keleti elnök gondolkodását ismerők szerint Hszi a koronavírussal kapcsolatos aggodalmak miatt nem hagyta el az országot az elmúlt két évben, és ugyanez az óvatosság vezetett a zéró-Covid politikájához is, amelynek keretében
Kína az egyetlen vezető gazdaság, ahol a szigorú korlátozások továbbra is életben vannak.
Peking ugyanakkor az ezáltal okozott gazdasági károk ellenére sikerként könyveli el a zéró-Covid politikáját.
Hszi útja egyesek szerint jelezheti azt is, hogy a korlátozások is fellazulnak, ami lehetővé tenné a nemzetközi utazások újraindulását. Peking már júniusban enyhített a beutazási szabályokon, így az érkezést követő karantént 14-ről 7 napra csökkentette. A kínai elnök a múlt hónapban fogadta az indonéz vezetőt, Joko Widodót, a februári pekingi téli olimpia óta először sort kerítve arra, hogy egy külföldi államfővel személyesen tárgyaljon.
Délkelet-Ázsia számára nehéz lehet megtalálni az egyensúlyt Peking és Washington között, miután biztonsági téren közülük sok Amerikára támaszkodik, míg a Délkelet-Ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) első számú kereskedelmi partnere Kína, amely dollármilliárdokra rúgó beruházásokkal is igyekszik növelni a befolyását a térségben.
Mindennek ellensúlyozására aligha lesz elég az a 150 millió dollárnyi amerikai beruházás, amelyet májusban jelentett be Biden, miután a Fehér Házban fogadta a régió vezetőit. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a múlt héten az ASEAN-államok külügyminiszteri találkozóján Kambodzsában mindenesetre megerősítette az amerikai elkötelezettséget a térségben.
