A Távol-Keleten csütörtökön tovább fokozódott a feszültség: Kína megkezdte a Tajvant körülvevő nagyszabású hadgyakorlatát, amely a tervek szerint reggeltől vasárnapig tart. A Reuters hírügynökség szerint Kína 27 harci gépet rendelt a két országot elválasztó tengerszorosba, ebből 22 vadászgép át is lépte a szoros középvonalát, amelyet nem hivatalos határként kezelnek a felek.
A gyakorlat során a kínai hadihajók alig húsz kilométernyire közelítik meg a sziget partjait, ma reggel pedig éles lövéseket is leadtak a keleti részen. Közben a tajvani haditengerészet is kifutott a vizekre. Egy lehetséges blokád kellemetlenül érintené Tajpejt: ugyan élelmiszerből önellátó, ám energiahordozókból behozatalra szorul, így a gazdasága összeomlana olaj nélkül.
A válság néhány napja kezdődött, amikor Nancy Pelosi, az Egyesült Államok képviselőházának demokrata elnöke kedd este megérkezett Tajvanra, amit Kína a saját részének tekint. Pelosi egy ázsiai körút keretében látogatott a szigetre, ennek során rövid kitérőt tett Szingapúrban, Malajziában, Dél-Koreában és Japánban. Érdekes adalék, hogy a Fehér Háznak nem tetszett a látogatás, ami enyhe káoszra utal az amerikai külügyben. Az amerikai politikus találkozott Caj Jing-ven tajvani elnökkel, és felszólalt a sziget parlamentjében is. Kifejtette, hogy Washington nem hagyja cserben Tajpejt, és szolidáris a szigettel. Pelosi szerda este elhagyta Tajvant, sajtóközleményében hangsúlyozta, hogy nem sértette meg az egy Kína elvét.
Rövid látogatása hatalmas diplomáciai botrányt kavart, mivel Peking szakadár tartománynak tartja Tajvant, és rendkívül hevesen reagál arra, ha magas rangú amerikai tisztviselő érkezik a szigetre. Tegnap az ázsiai óriás bekérette az amerikai nagykövetet, és a kínai külügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy Pelosi látogatása sérti az egy Kína elvet. A politikus továbbá aggodalmát fejezte ki Washington növekvő tajvani fegyverexportja miatt.
A csipgyártás királyai
A sziget jelentőségét a globális ellátási láncban betöltött szerepe és stratégiai elhelyezkedése adja. Peking azt is bejelentette, hogy gazdasági szankciókat vet ki Tajvanra, de Kína egyelőre csak a természetes homok, továbbá a hal- és a gyümölcs importját állította le. A távol-keleti állam intézkedései nem érintik a fontosabb ipari területeket, köztük Tajvan legértékesebb exportcikkét, a félvezetőket. Ez valószínűleg azért lehet, mert Kína majdnem annyira függ a kritikus alkatrészek tajvani exportjától, mint a sziget. A világ második legnagyobb gazdasága adja a félvezetők iránti globális kereslet 60 százalékát, tehát Peking számára a tajvani csipipar megcélzása azzal járna, hogy súlyos károkat okozna saját magának is. Tajvan egyértelműen uralja a félvezetők globális iparágát, amelyek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. A TrendForce szerint Tajpej a félvezetőpiac 64 százalékát adja, a szegmenst uraló Taiwan Semiconductor Manufacturing 54 százalékot birtokol. A cég olyan gyártóknak készít csipeket, mint a videokártyákról híres Nvidia és az Apple. Ehhez jön néhány kisebb tajvani vállalat (UMC, PSMC, VIS) termelése, így a sziget adja a csipipar mintegy kétharmadát.
A második Dél-Korea jócskán lemaradva, pusztán 18 százalékot állít elő, Kína csak 9-et, míg az Egyesült Államok 6 százalékkal részesedik az iparból. Ha Tajvan valamilyen módon egyesülne a szárazföldi Kínával, akkor Peking teljesen uralma alá vonna a félvezetőipart, és a legfejletteb technológiához jutna hozzá.
Korábban Hszi Csin-ping kínai elnök a legnagyobb veszélynek nevezte a külföldi technológiától való függést, a távol-keleti ország tetemes beruházásokat fordít az ágazatba, hogy növelje az önellátását.
Szigetláncok csapdájában
A kínai haditengerészet jelenleg be van zárva a Kelet- és Dél-kínai-tengerre, mivel szigetláncok veszik körbe japán és amerikai bázisokkal. Ez azt jelenti, hogy háború esetén Kínát tengeri blokád alá lehetne vonni. Ráadásul Tajvan kiváló támaszpontként szolgál ahhoz, hogy támadást indítsanak a sűrűn lakott szárazföldi kínai területek ellen, így Peking többszörösen fenyegetve érzi magát.
Tajvan megszerzésével ez a csapda megszűnne: a kínai haditengerészet kijuthatna a Csendes-óceánra. Ehhez jön még, hogy a szigetet és a távol-keleti óriást a Tajvani-szoros választja el egymástól, amelyen fontos kereskedelmi útvonalak haladnak át.
Így lett önálló Tajvan
A huszadik század első felében Tajvan a Japán Birodalom része volt, majd a második világháború után visszakerült Kínához. A világégés után kiújult a polgárháború a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányítása alatt lévő nacionalisták között, az utóbbiak vereségük után, 1949-ben Tajvanra vonultak vissza. A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg Tajvanon a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki. Mindkét fél szerint ők képviselik az igazi Kínát. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajpej képviselte Kínát, majd a Kínai Népköztársaság vette át a helyét.Mindössze 14 ország ismeri el szuverén államnak Tajvant. Peking szorgosan dolgozik azon, hogy ez a szám tovább csökkenjen. Tajvan mellett más, kisebb szigetek is Tajpej fennhatósága alatt állnak. A 24 milliós sziget lakosai zömében kínaiak, de az utóbbi időkben kialakult a tajvani identitás: az emberek több mint 63 százaléka tajvaninak tartja magát, csupán 2,7 százalék tekint magára csak kínaiként, 31 százalék egyszerre kínainak és tajvaninak vallja magát.
