Több százan tüntettek Tokióban pénteken a júliusban meggyilkolt volt japán miniszterelnök, Abe Sindzó jövő hétre tervezett állami temetése ellen. A sajtónak nyilatkozó tüntetők egyebek között azt sérelmezték, hogy Abe háborús politikát folytatott, és hivatali ideje alatt jelentősen növelte a védelmi kiadásokat, ennek érdekében az alkotmányt is módosítani akarta.

A Japán miniszterelnöki posztját leghosszabb ideig betöltő Abe emléke a mai napig megosztja az embereket, 

sokan hősként tekintenek rá, mások viszont úgy vélik, politikája visszalépést jelentett a szigetország militarista múltja felé.

Szerdán az állami temetés elleni tiltakozás jeléül egy férfi felgyújtotta magát a tokiói miniszterelnöki hivatal közelében, 

okan a megmozdulásokra egyre inkább úgy tekintenek, mint az LDP elleni tiltakozásokra.

Abe családi temetését júliusban, pár nappal a halála után már megtartották egy buddhista templomban. Az állami temetés jövő héten lesz a tokiói Budokan harcművészeti arénában. Az eredetileg tervezett 249 millió jen (715 millió forint) helyett a japán kormány 1,6 milliárd jent (5,7 milliárd forint) fordít az állami temetésre a helyi sajtó szerint.

A Mainicsi című japán napilap nemrég közzétett felmérésében a válaszadók 62 százaléka ellenezte az állami temetést.

Kataton állapotba süllyedtek a japánok – VG Podcast

A világ harmadik legnagyobb gazdasága egészen megrekedt az elmúlt időszakban. Japán a Távol-Keleten viszonylag kevés szövetségessel kénytelen elviselni Kína és Oroszország globális térnyerését, miközben Észak-Korea is folyamatos fenyegetést jelent a számára. A koronavírusból éppen csak felocsúdtak, már túl vannak egy belpolitikai válságon, és most a társadalom is válságba került az miatt. A Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának Kelet-Ázsia elemzője, Zoltai Alexandra volt a VG Podcast vendége.