Drónfal és elrettentés: Európa fegyverkezik, Magyarországot teljesen izolálnák – óriási tétje van a közelgő csúcsnak

A fegyverkezés lehet a szerdán kezdődő koppenhágai EU-csúcs legfontosabb témája, miután a közösség igyekszik katonai hatalommá is válni az orosz fenyegetések és provokációk árnyékában.

A légtérsértések és a titokzatos drónok felbukkanása után az Európai Bizottság elnöke, a korábban Németországban hadügyminiszteri posztot is betöltő Ursula von der Leyen igyekszik korábban példátlan párbeszédet folytatni a gazdasági, kereskedelmi és versenyjogi együttműködéséről ismert közösségben a katonai képességekről is. A koppenhágai helyszín már csak azért is baljóslatú, mert a dán főváros repülőterét is megzavarták ismeretlen drónok a napokban.

Drónfalat épít az unió

Az unió ezért egy drónfal létrehozását tervezi, amely képes felismerni és elhárítani a légterébe lépő robotrepülőket. A Politico írása szerint ezzel nem minden uniós tisztségviselő ért egyet, sokan vélik úgy, hogy a vadászgépek bevetése a NATO és nem az EU feladata. Az uniós tagállamok vezetői utoljára júniusban, Brüsszelben gyűltek össze, amióta számos fejlemény történt Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójától kezdve a béke iránti remények növekedéséig, majd a több EU- és NATO-tagállam légterét sértő orosz lépésekig.

A koppenhágai csúcstalálkozót a tervek szerint október végén egy brüsszeli is követi majd, miközben az EU szeretne végre valódi döntéseket hozni védelme megerősítése céljából. A döntéshozóknak nem lesz könnyű dolguk, amikor 

Szakértők szerint az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy az amerikai elnök arról beszél, hogy az európai országok nyugodtan lőjék le a légtérsértő orosz vadászgépeket, ám azt nem tudja biztosan, hogy később is támogatja-e őket.

Vasárnap Lengyelország ismét vadászgépeket küldött fel, és légtere egy részét is lezárta, miután Oroszország újabb – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint 12 órán át tartó – légicsapás-sorozatot indított Ukrajna ellen. Az ukrán államfő szerint Putyin nem áll meg Ukrajnánál, akár az ott zajló háború alatt is újabb frontot nyithat.

Miből lesz pénz fegyverkezésre?

Ha abban a tagállami vezetők egyet is értenek, hogy Oroszország fenyegetést jelent, azt továbbra sem tudni, hogy a fegyverkezést ki és miből fizesse. Márpedig ahhoz, hogy az unió hatékony katonai erővé váljon, pénzre van szükség. Bár katonai vezetők szerint az EU már most is alacsony intenzitású háborúban áll Oroszországgal, az sehol nem népszerű, hogy a Brüsszel rendelkezésére álló forrásokat növeljék.

Ugyanakkor a fegyverkezésre szánt pénzt szívesen veszi az oroszbarátnak tartott Magyarország és Szlovákia is, míg például a háborútól távol fekvő, költségvetési gondokkal küzdő Spanyolország szerint nem annyira égető a gyors fegyverkezés. A németek, a hollandok és a svédek pedig szokásukhoz híven az adósságok miatt aggódnak.

Ukrajnának ugyanakkor továbbra is égető szüksége van pénzre, hiszen a következő évi ukrán költségvetésben mintegy 23 milliárd dolláros hiány tátong, így az ország szövetségeseinek hónapokon belül dollármilliárdokat kellene előteremteniük. Erre lehet megoldás a jóvátételi hitel, amit az unió területén befagyasztott orosz állami vagyon fedezne.

Az orosz eszközök elkobzását Magyarország nem támogatná, ám a bizottság úgy véli, erre is van ellenszere. A koppenhágai csúcs egyik célja Magyarország izolációja lehet, ami azonban már a szürkezónában van, még uniós tisztségviselők szerint is.