Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség vagy közismertebb nevén a CIA a hónap közepén ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját, ennek apropóján a szervezet múzeumát néhány újságíró is meglátogathatta, jóllehet a beszámolók szerint ezt csupán szigorú felügyelet mellett tehették meg.
Fotó: The Washington Post
Noha a múzeumban kiállított tárgyak és eszközök egész biztosan a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthatnak, a CIA főhadiszállásán, a Virgina államban lévő Langley-ben található kiállítást leginkább csak az ügynökség tagjai és a meghívott vendégek látogathatják. A jubileumi évfordulóra megnyitott részleget a titkosítás alól feloldott különböző eszközök népesítik be, melyek történelmi jelentőségnek is örvendenek. Ezek közül néhányat online is meg lehet tekinteni, ha már egyszerű halandók nem látogathatják meg a létesítményt.
A múzeumban látható például Oszama bin Laden pakisztáni lakhelyének a méretarányos makettje, de az utána az al-Kaida vezetését átvevő al-Zavahiri kabuli otthonáról készült modell is. A kiállított tárgyak között található több kémfilmekre emlékeztető kütyü is a cigarettásdobozba rejtett kamerától a rovar méretű helikopterig, de olyan történelmi szempontból fontos emlékek is, mint
bin Laden házának egyik téglája vagy Che Guevara zseblámpája, sőt a CIA elődjének, a Stratégia Szolgálatok Irodájának (OSS) idejéből Adolf Hitler pszichológiai értékelése vagy épp egy tányérja is helyet kapott a kiállításon.
A BBC összefoglalója alapján arra következtethetünk, hogy
a Tanú című magyar filmben felhozott, ürgebőrbe vart titkos üzenet annyira nem is áll távol a valóságtól,
igaz, a beszámoló szerint patkányt láthatunk a múzeumba, amely üzenetek továbbítását szolgálta.
A tárlat nem csupán a szervezet sikereiről, de kudarcairól is megemlékezik, legyen szó az Irakban meg nem talált tömegpusztító fegyverekről vagy épp a balul elsült, disznó-öböli támadásról, amelyet Kuba ellen indítottak.
Az amerikai hírszerzés tagjai gyakran panaszkodnak arról, hogy míg a sikerek homályban maradnak, a kudarcok sokszor széles nyilvánosságot kapnak. Ez persze nem minden esetben igaz, és van, hogy a sikerek ismerete okoz problémákat a későbbiekben, elég, ha a demokratikusan megválasztott iráni kormány elleni puccsra gondolunk, amelyre egyfajta válaszul érkezett az iszlám forradalom, vagy épp Dél-Amerika országainak gyanakvása az Egyesült Államokkal szemben is részben a CIA tevékenysége alapozza meg a térségben. A múzeum ugyan nem látogatható, de az online látható részletek és a sajtó beengedése azonban leginkább valószínűleg a szervezet toborzási erőfeszítéseit hivatott segíteni.
