Ebben a hónapban kerül sor a Kínai Kommunista Párt 20. kongresszusára, ahol az országot vezető Hszi Csin-pinget várhatóan a harmadik ciklusára is megválasztják a párt főtitkárának.
A kongresszus előtti hetekben Hszi erőteljes módon üzent a párt vezetésének, így az ország bíróságai több nagy horderejű korrupciós ügyben hoztak ítéletet az ország nem teljesen lojális vezetőivel szemben. Halálra ítélték például Hszi korábbi igazságügyminiszterét, Fu Cseng-huát, a biztonsági miniszter egykori helyettesét Szun Li-csünt és a Csingszu tartományban valaha vezető pozíciót betöltő Vang Li-kót.
A halálos ítéletek ugyan két év elteltével életfogytig tartó börtönbüntetésre válthatók, ám ezek mellett számos, tíz évet meghaladó börtönről szóló döntés is született. Ezek között legalább három egykori rendőri vagy biztonsági vezető elleni ítélet is szerepel. Noha az ítéletek az esetek többségében korrupció kapcsán születtek, a hatóságok jelezték, hogy
az ügyek közötti közös pont, hogy az érintettek egy a kínai elnökkel szembenálló politikai banda tagjai.
Mindez szakértők szerint a nyílt viszálykodás és a Hszivel szembeni engedetlenség elleni világos jelzés, amit bizonyít a párt rettegett Fegyelmi Ellenőrzési Központi Bizottsága által az elmúlt hónapokban indított több tucat vizsgálat is, amelyeket a szervezet nyilvánosan is megerősített. A vizsgálatok elérték a korrupcióellenes harc vezetőjét, Liu Jan-pinget is, aki a vádak szerint részt vett Szun Li-csün klikkjében – írja a Financial Times.
Az esetek időzítése alapján azt is nehéz feltételezni, hogy az ügyek rutinvizsgálatok eredményeként kerültek a felszínre, hiszen a korrupcióellenes fellépés Kínában szólhat valóban a visszaélések felszámolásáról, de szolgálhat politikai célokat is. Hszi 2012-es hatalomra kerülése óta a korrupciós ügyek érintették az alsóbb kormányzati vezetőket épp úgy, mint a felső vezetőket. Az alacsony rangú tisztviselők közül négymillió ellen indult vizsgálat, de a magasabb rangú vezetők ellen is több száz eljárás kezdődött.
Szunt tiltott fegyverbirtoklás vádjában is bűnösnek találták a vesztegetés és a tőzsdei manipuláció mellett. Őrizetbe vételére 2020 áprilisában került sor, számos más biztonsági vezetővel egyetemben.
Mindez Hszi hatalmának konszolidációját is segítette.
Szakértők szerint Hszi tízéves uralmát az különbözteti meg a korábbiaktól, hogy milyen mértékben járt sikerrel a saját embereinek kulcsfontosságú pozíciókba ültetésében, valamint a hatalomkoncentrációban.
Az országot a Hszi hatalomra jutását megelőzően vezető Hu Csin-taót sokan gyengének tartották, ezért utódaként egy erős embert szerettek volna megválasztani. Ezt Hszi elnöki kinevezésével sikerült is megvalósítani, talán túlságosan is.
