Németországhoz hasonlóan Szlovákiában is csökken a katonaság iránti érdeklődés azóta, hogy kirobbant az orosz–ukrán háború, mert attól tartanak, hogy ha jelentkeznek, be is vetik őket egy konfliktus esetén. A szlovák védelmi minisztérium megerősítette, több tucat újonc kérte azonnali felmentését, amikor az oroszok átlépték a fehérorosz–ukrán határt.
Marian Majer, a Honvédelmi Minisztérium vezetője megerősítette, nagyobb az aggodalom a jelentkezők körében, ám nem tekint súlyos problémaként a kialakult helyzetre, mert ők csak az emelkedés lassulását tapasztalják, de még így is magasabb az érdeklődők száma, mint a koronavírus-járvány kirobbanása előtt. A minisztérium közlése szerint 2019-ben 3324 felvételi kérelmet rögzítettek, az elmúlt két évben 4300-nál is többet, míg az idei első kilenc hónapban 3553-nál járnak. A TV Markiza reprezentatív felmérése szerint
a szlovák fiatalok kevesebb mint 20 százaléka maradna az országban és harcolna, ha kitörne a háború, míg a 35 év alatti válaszadók csaknem fele azonnal elhagyná Szlovákiát.
Ezzel szemben Csehországban nagyot nőtt az érdeklődés a katonaság iránt, és további 120 katonára számíthatnak, Jana Cernochová cseh védelmi miniszter ugyanis bejelentette, év végéig kivonják csapataikat az mali missziójából, amelynek kiképzési feladatait vezették 2020 óta. Franciaország és szövetségesei a térség instabilitása miatt egy évtized után fokozatosan kivonják a katonákat, a csehek viszont nem várják meg a folyamat végét.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a katonáik csak üldögéljenek a bázison. Ha a külföldi misszió nem hoz semmit, akkor jöjjenek haza, mert itthon is szükségünk van rájuk, hiszen a térségben háborúznak
– közölte Cernochová, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy már nem tudnak a képzésben segíteni a mali hadseregnek, mert a helyi kormány tiltja a katonák részvételét a programban. A védelmi miniszter megjegyezte, ha találnak új partnert, hajlandók a régióban maradni, jelenleg több országgal is tárgyalnak, például Mauritániával, Szenegállal, Szudánnal és Csáddal.
